Az egymással rokoni kapcsolatban nem álló hasonmások nemcsak külsőre néznek ki ikreknek

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A génállománya és a viselkedése is kísértetiesen hasonló azoknak a hasonmásoknak, akiknek egyébként semmilyen rokoni kapcsolatuk nincs egymással – állítja a Cell Reports szaklapban cikkező, Manel Esteller spanyol genetikus és kutatócsoportja. A kutatók a doppelgängereket François Brunelle kanadai fotográfus 1999 óta tartó projektje alapján válogatták ki a világ minden tájáról. A 32 pár portréját három különböző arcfelismerő szoftveren is végigfuttatták, amelyek meghatározták a hasonlóságuk fokát. A 32 pár felét a szoftverek is hasonmásoknak ítélték, vagyis több millió, egyenként jelentéktelennek tűnő vonás alapján 50 százaléknál nagyobb egyezést fedeztek fel közöttük.

A kutatók a doppelgängereken nemcsak genetikai teszteket végeztek, hanem összehasonlították a mikrobiomjukat, vagyis a szervezetükben élő szimbióta baktériumok (például bélbaktériumok) összetételét, valamint részletes kérdőívekben kérdezték őket életmódjukról és szokásaikról. Kiderült, hogy a véletlenül egyformán kinéző embereknek, még ha nem is annyira, mint az egypetéjű ikreknek, de azért nagyon hasonló a génállománya is. Ez a véletlenszerű genetikai hasonlóság eredményez – a megtévesztésig hasonló arcszerkezet mellett – szinte megegyező magasságot, testtömeget, medencei körtérfogatot is. Sőt, a doppelgängereknek a viselkedése és az életmódja sem elhanyagolható mértékben hasonlított, például ha a pár egyik tagja dohányzott, jó eséllyel a másik is, a hasonmások gyakran egyaránt jobb- vagy balkezesek voltak.

Bár a kutatók elismerték, hogy vizsgálatuknak számos hiányossága is akadt, az igazságügyi orvostan területén további kutatások várhatók a témában. A spanyol vizsgálat hiányosságai között említik például, hogy – amellett, hogy csak pár tucat embert vontak be a kutatásba –, szinte minden résztvevő európai származású volt, és a kiválasztás alapjául szolgáló fényképek is fekete-fehér felvételek voltak, amelyek nem árultak el sokat példál a résztvevők bőrtónusáról, pontos haj- és szemszínéről, ami az arcfelismerő szoftvereket is megzavarhatta. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: