„2016 tavasza óta láttam el az Egészségfejlesztés folyóirat főszerkesztői feladatait, de két hete kénytelen voltam felmondani, mert ismételten veszélybe került a lap szakmai függetlensége. A lapot a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK; illetve jogelődjei) adja ki, szerkesztősége döntően hazai egyetemek önkéntes szakértőiből áll. Azután, hogy többször előfordult, hogy a kiadó az új lapszám előzetes megtekintése alapján egyes közlemények megváltoztatását igényelte, illetve egy esetben egy cikk megjelentetését megtiltotta, tavaly ősztől a szerkesztőség csak úgy volt hajlandó továbbvinni a lapot, hogy az NNK a főszerkesztőre bízta az új lapszámok jóváhagyását. Az írásba foglalt, és aláírással szentesített jogot azonban néhány héttel ezelőtt az NNK visszavonta, ezért a főszerkesztői megbízatásomról lemondtam, és a szerkesztőségtől megváltam” – írja csütörtöki Facebook-bejegyzésében az eredetileg biológus végzettségű, biostatisztikusként, majd farmakoepidemiológusként évekig az Egyesült Államokban ténykedő, majd a népegészségügyi folyamatok szakértőjeként, a magánszektorban, azután több kormány egészségügyi tárcájában egyaránt nagy ívű karriert befutott Vitrai József, az Egészségfejlesztés folyóirat főszerkesztője.

A remdesivir-kritika nem ment át

Mi veszélyeztette a Nemzeti Népegészségügyi Központ által megjelentetett, az egészségügyi és epidemiológiai hírek mellett peer-review, azaz szakértők által lektorált cikkeket, tanulmányokat megjelentető folyóirat szakmai függetlenségét? Vitrai elmondása szerint az eredetileg az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) gondozásában megjelenő, jogelődei révén fél évszázados múltra visszatekintő lap szakmai függetlensége az OEFI 2017-es megszüntetése, illetve a 2018-tól országos tisztifőorvossá kinevezett Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK) olvasztása után kezdett meginogni. „A folyóirat egészen addig úgy állt össze, hogy a lapszámokat az OEFI főigazgatója hagyta jóvá. Ehhez mindössze a tartalomjegyzéket kellett elküldenünk, formalitás volt az egész, teljesen szabadon dolgozhatott a szerkesztőség. Később azonban utasításokat kaptunk például címek átírására, majd egyszer csak, a covidjárvány idején letiltották egy cikk megjelenését. A teljesen jelentéktelennek tűnő, nyúlfarknyi összefoglaló egy vírusellenes szerről, pontosabban arról szólt, hogy nem támasztják alá a vizsgálatok a covid elleni hatékonyságát” – mondta a Qubit kérdésére Vitrai.

A szóban forgó szer a remdesivir, a cikk a Klinikai Biostatisztikai Társaság munkacsoportjának rövid kritikai értékelése volt. Az alig pár bekezdésnyi írás a Lancet brit orvostudományi folyóirat friss vizsgálatára hivatkozva megállapította, hogy a remdesivir nem mutatkozott hatékonynak a covid miatt bekövetkezett halálozás csökkentésében. Egyúttal felhívta a figyelmet a kontrollcsoport szükségességére a klinikai vizsgálatokban, és utalt arra, hogy a szer covidban való rutinszerű alkalmazásához mind a hatást, mind pedig a biztonságosságot az ismert szakmai elveknek megfelelően, jól tervezett vizsgálatban kellett volna igazolni. Ebből a célból egyébként be is jelentettek egy később soha el nem végzett magyarországi hatásvizsgálatot. Ezt a rövid írást nem engedte közölni az Egészségfejlesztés folyóiratban a tisztifőorvos.

A remdesivirt egyébként még a 2021 novemberi hivatalos covidprotokoll is súlyos és kritikus állapotú betegeknek ajánlja. 2020 őszétől a Richter gyógyszergyár is gyártotta a szert, nagyjából fél év alatt, két ütemben először 3 ezer, majd 10 ezer beteg kezelésére elegendő gyógyszert gyártottak, holott a Lancet mellett az Egészségügyi Világszervezet is azon az állásponton volt már 2020 novemberében, hogy a szer gyakorlatilag hatástalan a súlyos covidos esetekben (idén tavasszal, új klinikai kísérletek eredményeire alapozva enyhe és középsúlyos esetekben indokoltnak találták az alkalmazását). Igaz, Donald Trump amerikai elnök az ellentmondásos klinikai eredmények dacára is remdesivirrel gyógyult.

Szakmai vita helyett öncenzúra

A remdesivir-kritika letiltása után Vitrai és néhány kollégája jelezték az NNK vezetőségének, hogy csak abban az esetben tudják folytatni a lap szerkesztését, ha a főszerkesztő vállalhatja a felelősséget a tartalomért, tudomásul véve, hogy az NNK leválthatja a főszerkesztőt, ha úgy látja jónak. Müller Cecília aláírta ugyan a dokumentumot, csakhogy a szerkesztőségben mégsem állt vissza a független munka – mondta el a Qubitnek Vitrai, aki szerint „egyáltalán nem lehet szakmai vitát folytatni, egyetlen párbeszéd sem zajlott arról, miért nem lehet valamit megjelentetni, vagy mi a probléma a címével. Az egyik megjelenés előtt álló cikk címében benne van a gender szó, és nem tudjuk, hogy át fog-e menni a jóváhagyási eljáráson. Mostanra teljessé vált az öncenzúra, a szerkesztők kerülni igyekeznek a konfliktusokat, ezért kerülik a kényes szavakat is.”

Az 1990-es évek első felében a New York Egyetem és a Columbia Egyetem közös kutatóintézetében, a Nathan Kline Institute for Psychiatric Research intézetben dolgozó, majd 2004-ben, valamint 2018-ban is népegészségügyi stratégiai koncepciók kidolgozására felkért Vitrai szerint alapvető probléma a hazai népegészségügyben, hogy az egészségügyi vezetés egyáltalán nem érti ezt a szakterületet. „Nem is foglalkozik vele, ami abból a szempontból érthető, hogy mindegyikük orvos, vagyis a gyógyításban érdekelt, miközben a népegészségügy feladata nem a gyógyítás, hanem a megelőzés lenne.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: