Az Alma és Körte Világszövetség (WAPA) legfrissebb jelentése szerint az európai almatermés úgy dönt rekordokat idén, hogy a magát agrárországként definiáló Magyarországon a tavalyi évhez képest 33, az elmúlt három év átlagához képest pedig 21 százalékkal kevesebb alma fog teremni idén. A 2019-2021-es időszakhoz képest Magyarország mellett csak Lettországban, Litvániában, Portugáliában és Spanyolországban csökkent a termés. Bár Lettországban és Litvániában néhány százalékkal még a magyarnál is nagyobb a visszaesés, a balti államok – Magyarországgal ellentétben – nem tartoznak az almatermelésben magukat az élbolyba pozícionáló országok közé. Az almatermés legintenzívebb (25-27 százalékos) növekedését az ágazatban abszolút vezető pozíciót betöltő Lengyelországból, valamint az almatermelésben Magyarországnál kevésbé jelentős Egyesült Királyságból és Dániából jelentették.

Az európai almatermelésről szóló legfontosabb megállapítások a WAPA-jelentésben:

• Bár az európai almatermesztő területek nagysága évről-évre csökken, a hektáronkénti hozam nő.
• Az átlagos éves növekedés az európai almatermesztők egészére vetítve nagyjából 5 százalék.
• Lengyelország az európai almatermelés harmadáért felelős, a sorban Franciaország, Olaszország és Románia követik, 11-11 százalékkal.
• A tavaszi fagyok a spanyol almatermesztésre mérték a legnagyobb csapást, míg a nyári szárazság az összes európai termelőt nehézségek elé állította.
• A termés mintegy kétharmadát frissen fogyasztják, nagyjából egyharmada pedig feldolgozott állapotban kerül a kereskedelmi láncokba.
• Az almatermesztők, különösen Lengyelországban, az ukrajnai háború miatt attól tartanak, hogy jelentős munkaerőhiány állhat elő a szüreti időszakban.
• A termelési költségek az energiaárak emelkedése miatt jelentősen megnövekedtek.

A WAPA-jelentés adatai annak fényében nem jelentenek meglepetést, hogy Kelemen Péter, a Magyar Zöldség Szakmaközi Szervezetének (FruitVeB) ügyvezetője a G7-nek nemrégiben számolt be róla, hogy a hazai szervezet is tetemes elmaradással kalkulált az idei termésben. Ez a teljes hazai gyümölcstermesztő ágazatra súlyos hatással lehet, mert Magyarországon a gyümölcstermelő területek mintegy harmadán termesztenek almát, ezzel az alma messze a legjelentősebb hazai gyümölcs, ám az éves uniós almatermésből a korábban átlagosnak számító 4-6 százalékos részesedéséből jelentős csökkenést kénytelenek realizálni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az ukrán hatóságok lefoglalták a csernobili almából párolt vodka-martini szállítmányt

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. május 17.

Az Atomik márkanevű ital bevételeiből a gyártók a csernobili atomkatasztrófa által érintett közösségeket támogatnák. Az ukrán hatóságok nem azért foglalták le a szállítmányt, mert veszélyesnek tartották: állítólag nem stimmelt valami a szállítmány zárjegyeivel.

A klímaváltozás már a piros almát is veszélyezteti

Dippold Ádám tudomány 2019. november 27.

A meleg hatására kevésbé pirulnak az almák, vannak olyan fajták, amelyek Spanyolországban már így sem tudtak szép piros színt felvenni. Ha tovább melegszik az idő, új almafajtákat kell kikísérletezni, vagy át kell helyezni a termelést.

Fillérekért vásárolják fel a magyar almát

Qubit.hu gazdaság 2018. augusztus 28.

Az évtizedes közvélekedéssel ellentétben Magyarország nem almanagyhatalom.