A légszennyezés közvetlenül ugyan nem okoz tumorképződéshez vezető genetikai elváltozásokat, de a PM_2.5 jelölésű, azaz 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű finomszállópor olyan védekezési mechanizmust indít be, amely aktiválja a szunnyadó, a nemdohányzók rákos megbetegedéseiért felelős mutációkat – állítja a Guardian a brit rákkutatási központ, a Cancer Research UK legújabb eredményeire hivatkozva.

A légszennyezést ugyan már sokan és sokszor összefüggésbe hozták a nemdohányzók tüdejének rákos megbetegedéseivel, a pontos biológiai háttér eddig feltáratlan maradt. A brit kutatók az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (European Society for Medical Oncology) jelenleg is zajló párizsi kongresszusán szombaton prezentálták eredményeiket. A kutatásban egereken vizsgálták a finomszállópor és a tüdőrák kialakulásához vezető genetikai és immunológiai folyamatok kapcsolatát.

A kutatók azt találták, hogy a tüdőrákkal már korábban összefüggésbe hozott EGFR nevű gén mutációit hordozó egerekben a légszennyezés hatására a kontrollcsoporténál sokkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki rákos megbetegedések. Az is kiderült, hogy a kóros folyamatban kulcsszerepet tölt be az interleukin-1 béta (IL1B) nevű fehérje, amely a szervezet PM_2.5 expozícióra adott immunválasza során szabadul fel. Amikor az egerek olyan gyógyszereket kaptak, amelyek blokkolják ezt a fehérjét, kevésbé voltak érzékenyek a szennyező anyagokra. A kutatók szerint az utóbbi eredmény magyarázatot ad arra, hogy miért találták korábban a tüdőrák kockázatát csökkentőnek a klinikai tesztekben a Novartis IL1B-gátló hatóanyagú szívgyógyszerét.

A kutatócsoport egészséges tüdőszövetminták elemzése alapján azt állítja, hogy minden ötödik ember hordozza a szóban forgó EGFR-mutációt. Szerintük a légszennyezés közegészségügyi kockázata ezért nagyságrendekkel nagyobb, mint azt korábban feltételezhető volt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyarországon átlagosan közel 10 hónappal rövidíti le a várható élettartamot a levegőszennyezés

Qubit.hu tudomány 2022. június 14.

A Chicagói Egyetem kutatói 2020-ban Csongrád levegőjét találták a legszennyezettebbnek, ahol 14,9 μg/m3 volt a szálló finompor mértéke, ami másfélszerese a WHO által ajánlott határértéknek. Az évente frissített Air Quality Life Index a világ összes térségében vizsgálja a levegőszennyezés és a várható élettartam összefüggéseit.

Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték

Qubit.hu gazdaság 2021. február 16.

Februárban két jelentős tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik újraszámolta, hányan halnak bele közvetlenül a fosszilis energiahordozók elégetésébe, a másik pedig azt vizsgálta, hány haláleset lenne elkerülhető, ha az országok vállalásai valóban kompatibilisek lennének a párizsi egyezmény céljaival.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Radó Nóra tudomány 2020. október 29.

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.