Minden ötödik ember a levegő szennyezettségébe hal bele, kétszer annyi, mint eddig hitték

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Februárban két fajsúlyos, egymástól független tanulmány is kimutatta, milyen óriási szerepet játszik a levegő szennyezettsége az egészség hanyatlásában. Az egyik arra jutott, hogy a korábbi becslésnél kétszer többen halnak bele a fosszilis energiahordók elégetésének következményeibe évről évre: 2018-ban 8,7 millió haláleset, a teljes globális halálozás 18 százaléka volt visszavezethető erre az okra, 2012-ben pedig 21 százalék volt ez az arány.

A másik kutatásban a Föld népességének felét adó kilenc országra vizsgálták meg, milyen hatása lenne annak, ha a párizsi klímacélokkal összhangban, illetve azokat meghaladva javulna a levegő minősége és a lakosság táplálkozása, fizikai aktivitása. Kiderült, hogy évi 1,6 millió életet menthetne meg a légszennyezettség csökkenése, de még sokkal többet, ha tömegek állnának át az egészségesebb táplálkozásra.

Minden ötödik haláleset

A légszennyezettség halálozásra gyakorolt hatásait vizsgáló kiterjedt kutatást az Environmental Research című folyóiratban publikálták a Harvard Egyetem, a Birminghami Egyetem, a Leicesteri Egyetem és a University College London kutatói. Fő megállapításuk, hogy a világon minden ötödik halálesetért a fosszilis energiahordozók használatából fakadó szállópor-szennyezés a felelős. A legrosszabb levegőjű régiókban – Észak-Amerika keleti részén, Európában és Délkelet-Ázsiában ennél is nagyobb a légszennyezés miatti halálesetek aránya, különösen Kína és India érintett.

A tanulmány jelentősége, hogy újfajta megközelítést alkalmazva kimutatta: eddig jócskán alábecsülték a szállópor-szennyezés emberi egészségben jelentkező közvetlen következményeit. A témában készült legátfogóbb összehasonlító tanulmány, a rendszeresen megjelenő Global Burden of Disease Study legfrissebb számítása szerint a levegőben levegő finomszemcsés anyagok 4,2 millió ember halálát okozzák évente  – ebben a számításban a por és a mezőgazdasági tüzek, erdőtüzek füstje is benne foglaltatik. Ez sem lenne kevés, a friss harvardi kutatásban viszont arra jutottak, hogy 2012-ben a 10,2 milliót, 2018-ban a 8,7 milliót is elérte a fosszilis energiahordozók használatához köthető halálesetek száma.  2012-ben e többlet halálozás 62 százaléka Kínában (3,9 millió haláleset) és Indiában (2,5 millió haláleset) történt.

Vízpermettel igyekeznek lenyomni a szálló port Új-Delihben 2020 decemberébenFotó: Mayank Makhija/NurPhoto via AFP

Hogyan jött ki?

A korábbi tanulmányok felszíni és műholdas megfigyelések alapján határozták meg a szálló por, egész pontosan a 2,5 mikronnál kisebb, a tüdőből már nem, vagy csak nehezen kiürülő szemcsék, azaz a PM2,5 globális éves koncentrációját. Ám ezek a mérések nem képesek megkülönböztetni a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó részecskéket a többitől: a portól, a füsttől és egyéb szennyezésektől. Ahogy Loretta J. Mickley, a Harvard SEAS mérnöki intézetének tudományos főmunkatársa fogalmazott, a műholdas adatok csak a kirakós darabjait mutatják.

Hogy ezt a hibalehetőséget kiiktassák, a Harvard kutatói a légkör kémiai összetételét   3D-modellező GEOS-Chem segítségével pontosították az összképet. Korábbi tanulmányokban a GEOS-Chemmel sikeresen modellezték a részecskék egészségre gyakorolt hatásait, az eredményeket pedig felszíni, légi és műholdas megfigyelések igazolták világszerte.

Mivel a GEOS-Chem nagy felbontású modell, segítségével a tudósok egészen kicsi, ötvenszer hatvan kilométeres négyszögekre tudták felosztani a földgolyót, így minden egyes kis területen egyenként vizsgálhatták a szennyezettséget, és nem kiterjedt régiók átlagaiból kellett kiindulniuk. Mint Karn Vohra, a Birminghami Egyetem végzőse, a tanulmány vezető szerzője elmondta, arra voltak kíváncsiak, hol élnek az emberek, és hol van szennyezés, hogy pontosan meghatározhassák, hányan, és mit lélegeznek be.

2015. októberi szmog Kína tizedik legnagyobb városában, az ötmilliós HarbinbanFotó: Tao Zhang/NurPhoto via AFP

A fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó PM2,5-szennyezés modellezéséhez a kutatók bevitték a GEOS-Chembe a különböző szektorok – így az energia- és az ipari termelés, a hajózás, a légi és földi közlekedés – kibocsátási becsléseit, majd a NASA modelljei alapján a meteorológiai körülményektől befolyásolt oxidáns aeroszol összetétel szimulált adatait is. Így minden egyes rácsnégyzetre kiszámolhatták a fosszilis energiahordozók égéséből származó kültéri PM2,5-koncentrációt.

Az egészségre gyakorolt hatás

Ez után már csak a szállópor-szemcsék emberi egészségre gyakorolt hatásait kellett bevinni a képletbe. Miközben évtizedek óta ismert, hogy a szálló por közegészségügyi problémát jelent, eddig csak kevés epidemiológiai tanulmány számszerűsítette a fokozottan szennyezett területeken – például Kína és India szmogos megapoliszaiban – jelentkező egészségügyi következményeket. Volt olyan korábbi kutatás, amely a beltéri passzív dohányzásból indult ki a kinti PM2,5-szennyezés hatásainak kiszámításánál, de egyes Ázsiát vizsgáló friss tanulmányok szerint ez a megközelítés jelentősen alábecsüli a szennyező részecskék magas kültéri koncentrációjának veszélyeit.

Így a Harvard Egyetem T.H. Chan Közegészségügyi Karának kutatói új kockázatbecslési modellt fejlesztettek ki, amely már közvetlenül a fosszilis energiahordozók égéséből származó részecskékhez kötötte az egészségügyi következményeket. Az új modell alapján hosszú távú kitettség esetén még akkor is magasabb a halálozási ráta a korábban mért adatoknál, ha a koncentráció nem olyan magas. 2012-ben globálisan a halálesetek 21,5 százaléka volt erre az okra visszavezethető, 2018-ra ez az arány 18 százalékra esett – a levegőminőséget szabályozó előírások kínai szigorításának köszönhetően.

A T.H. Chan környezeti epidemiológus professzora, Joel Schwartz szerint „gyakran a szén-dioxid-kibocsátás és a klímaváltozás kontextusában beszélünk a fosszilis üzemanyagok elégetésének veszélyeiről, és átsiklunk az üvegházhatású gázokkal együtt kibocsátott egyéb szennyezők lehetséges egészségügyi hatásai felett. Reméljük, hogy az egészségügyi következmények számszerűsítésével világos üzenetet küldtünk a törvényalkotóknak és egyéb érintett döntéshozóknak arról, hogy milyen jótékony mellékhatásokkal jár az alternatív energiaforrásokra való átállás.”

Eoise Marais, a University College London földrajzi tanszékének docense szerint tanulmányuk további bizonyíték arra, milyen káros hatást gyakorol a globális egészségre a fosszilis energiahordozóktól való – nemhogy szűnni, de csökkenni sem akaró – függés. Szerinte nem lehet a továbbiakban jó lelkiismerettel fenntartani ezt a rendszert, hiszen tiszta és alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre, és már az egészségre gyakorolt súlyos hatás is ismert.

Emberi egészség a klímavédelem fókuszában

A Lancet Countdown on Health and Climate Change kutatás a pozitív ösztönzés irányából közelített: a szakértők azt vizsgálták, milyen hatással lenne a globális egészségre, ha az országok végrehajtanák a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben tett vállalásaikat, sőt túl is teljesítenék azokat. A Lancet Planetary Health folyóirat különkiadásában két másik tematikus tanulmány mellett közölt kutatás megállapításai szerint 2040-ig évi 6,4 millió életet mentene meg az egészségesebb és a klímaváltozás szempontjából is üdvösebb táplálkozás, 2,1 millió halálesetet előzne meg a több testmozgás, a tisztább levegővel pedig 1,6 millió ember halálát lehetne elkerülni évente. Persze csak akkor, ha a vizsgált gazdaságok tartanák magukat a párizsi egyezménnyel összhangban lévő, országonként meghatározott klímavállaláshoz (NDC-hez). 

A kutatás résztvevői kilenc olyan nagy gazdaságot vizsgáltak, amelyek együtt a Föld lakosságának felét - és a globális kibocsátás 70 százalékát – adják: Brazíliát, a Dél-afrikai Köztársaságot, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Indiát, Indonéziát, Kínát, Németországot és Nigériát.

Világtérkép, amelyen az országok méretét lélekszámuk határozza meg.Fotó: Our World In Data

Az idén novemberre tervezett COP26 klímacsúcs előtt a párizsi egyezmény aláírói átnézik és frissítik klímavállalásaikat, igaz, az újrafésült NDC-ket még a múlt év vége előtt kellett volna beterjeszteniük, amit elmulasztott az államok többsége (a Lancet-tanulmányba bevont kilenc ország közül hat úgyszintén, csak Brazília, az Egyesült Királyság és Németország lépett az ügyben). A párizsi egyezmény célja az lenne, hogy a globális felmelegedést másfél, de legfeljebb 2 Celsius-fok alatt tartsa az évszázad végéig, ám a jelenlegi NDC-k ennél lényegesen nagyobb, 3,2 Celsius-fokos felmelegedést vetítenek előre, aminek katasztrofális következményei lehetnek. A szerzők szerint a klímaváltozást fékező „bolygódiéták” elterjedése, a csökkenő légszennyezés és a gyakoribb testmozgás által megmenthető életek sokasága újabb érv amellett, hogy érdemes fokozni a vállalásokat.

A tanulmány vezető szerzője, Ian Hamilton, a University College London Energiaintézetének docense szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének jótékony hatásaival általában hosszú távon számolnak, az ambiciózus klímapolitikával járó egészségügyi pozitívumok viszont azonnal jelentkeznek. „A párizsi célok betartása nemcsak milliók korai halálát előzi meg évente, hanem milliók életminőségét javítja az egészség megőrzése által. 

Most megvan a lehetőség, hogy az egészséget helyezzük a klímaváltozással kapcsolatos szabályozások homlokterébe, és ezzel még több életet mentsünk meg.”

8,2 millió élet 

A kutatócsoport mind a kilenc országra megbecsülte az energiaszektorból, a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátást, valamint a légszennyezéssel, a táplálkozással és a fizikai inaktivitással összefüggő évi halálozást 2040-ig úgy, hogy három lehetséges forgatókönyvvel dolgozott. Az alapforgatókönyv a jelenlegi klímavállalásokat vette figyelembe, a második a párizsi egyezmény végrehajtásához szükséges és a Fenntartható Fejlődési Célokkal összhangban lévő vállalásokkal dolgozott, a harmadik pedig a közvetlen egészségügyi célokkal kiegészített fenntarthatósági vállalásokat vizsgálta.

A párizsi egyezménnyel kompatibilis forgatókönyv már összesen 8,2 millió életet mentene meg évente a kilenc vizsgált országban: 5,8 millióval csökkentené a halálesetek számát az egészségesebb táplálkozás, a tisztább levegővel és a gyakoribb testmozgással pedig 1,2-1,2 millió ember halála lenne elkerülhető. Ha a kifejezett egészségügyi célokkal is kiegészítenék az NDC-ket, akkor további 462 ezer életet mentene meg évente a csökkenő levegőszennyezés, 572 ezret a jobb táplálkozás, és 943 ezret a sportos életmód terjedése.  

A szerzők külön-külön modellezték a három tényezővel összeköthető halálesetek elkerülését, az átfedéseket kizárták. A számolásnál figyelembe vették a különféle előrevetített demográfiai és szocioökonómiai trendeket is.

Németország nyerné a legtöbbet az egészséges táplálkozással

Bár országonként eltér, hogy melyik egészségügyi változó javulásának mekkora haszna lenne, általánosságban elmondható, hogy az összes vizsgált ország abból profitálna a legtöbbet, ha elterjednének az egészséges táplálkozási szokások. A kutatásban az úgynevezett flexitáriánus (vagy félvegetáriánus) étrenddel, valamint fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztással számoltak, ami mind a klímaváltozás elleni harcban, mind a globális egészség érdekében jól jönne. A flexitáriánus étrendbe kevésbé férnek bele a vörös húsok és a feldolgozott ételek, de kis mennyiségben továbbra is tartalmaz állati eredetű élelmiszereket, így sovány húsokat is.

Az egészségesebb táplálkozással lakosságarányosan Németország nyerne a legtöbbet: évente 188-cal kevesebb haláleset jutna százezer főre, utána az Egyesült Államok és Kína következik, 171, illetve 167 elkerült halálesettel. A tanulmány figyelemre méltó megállapítása, hogy a gyümölcsben, zöldségben, hüvelyesekben és magvakban hiányos táplálkozás nagyobb kockázattal jár, mint a túl sok vörös hús fogyasztása. A felsorolt növényi élelmiszerek fogyasztása a kutatásban az elkerülhető halálesetek 30 százalékát adta, míg a vöröshús-evés csökkentése 22 százalékot.

Sorsfordító év?

Alastair Brown, a Lancet Planetary Health főszerkesztője szerint „a glasgow-i COP26-ot megelőző hónapok meghatározók lesznek a klímaváltozás elleni harc alakulásában és a globális egészség javításában is. Ha határidőhöz kell kötnünk a cselekvést, itt van: 2021. november az.”

A szerzők szerint néhány országnak sikerült fokoznia a vállalásait azóta, hogy elvégezték a tanulmány alapjául szolgáló elemzéseket, az Egyesült Királyság és az Európai Unió például már be is nyújtotta a korábbinál ambiciózusabb NDC-it, Kína pedig bejelentette, hogy 2060-ig szeretné elérni a karbonsemlegességet. Az USA új vezetése 2050-re ígért nettó zéró kibocsátást. Még ezekkel az új bejelentésekkel együtt is – már ha beváltják az ígéreteket – 2,5 fokos globális felmelegedésre van kilátás a 21. század végéig.

A Lancet különszámában közölt véleménycikkében Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója azt írta, a tanulmány megállapításai nemcsak arra ösztönözhetik a világ vezetőit, hogy fokozzák a vállalásokat a klímaváltozás elleni harcban, hanem arra is, hogy ezeket a környezeti és egészségügyi célokat becsatornázzák a COVID-19-világjárvány okozta válságból való kilábalásba. Chan szerint az egészségen megspórolt milliárdok ellentételezhetik is azokat a tetemes költségeket, amibe a kibocsátás csökkentése, a klímaváltozás feltartóztatásához szükséges átállás kerül majd. Az egészségesebb népesség pedig jobban átvészeli majd a jövőben várható további népegészségügyi kríziseket is. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: