Magyarországon átlagosan közel 10 hónappal rövidíti le a várható élettartamot a levegőszennyezés
A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézetének kutatói idén június közepén adták ki az évente frissített Air Quality Life Index jelentés legújabb kiadását, amelyben az egyes térségek levegőszennyezésének a várható élettartamra mért hatásait vizsgálják. A méréseket 2020-ban, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó lezárások évében végezték el, amikor az autós közlekedés visszaesése valamelyest csökkentette a levegő szennyezettségét. Ennek ellenére a leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó, mikroszkopikus méretű szemcsékből álló szennyeződések a levegőben globálisan átlagosan több mint két évvel rövidítik meg az emberek életét.
Az európai térségre vonatkozó jelentésből az derül ki, hogy Magyarországon a globális átlagnál jobb a helyzet, de nálunk is hónapokban mérhető a levegőszennyezettség várható élettartamot csökkentő hatása: átlagosan 0,8 évvel (9,6 hónappal) rövidíti le a magyarok életét a szennyezett levegő. A mérések szerint Magyarország levegőjében átlagosan 12,8 μg/m3 a finomszemcsés szálló por (PM2,5) mértéke, ami alacsonyabb az Európai Unió által meghatározott éves egészségügyi határértéknél (25 μg/m3), de magasabb a WHO által ajánlott 10 μg/m3-as határértéknél. A helyzet Csongrád térségében a legrosszabb, ahol 14,9 μg/m3-es értéket mértek a kutatók, és az eredmények nagy valószínűséggel a szilárd tüzelésre vezethetők vissza.
Az Air Quality Life Index jelentése szerint Európában átlagosan 11,2 μg/m3 PM2,5-koncentrációt mértek 2020-ban, és ha az európai országok betartanák a WHO ajánlását, akkor átlagosan 7,3 hónappal növelhetnék meg a várható élettartamot. A legszennyezettebb régióknak a balkáni országok számítanak: Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Macedónia, rajtuk kívül azonban Törökországban is magas a szálló por koncentrációja.
A kutatók úgy vélték, Európában a levegőszennyezés csökkentését tekintve továbbra is van mit tenni, azonban jelentős eredményeket is magáénak mondhat a régió. Az elmúlt 24 évben 29,5 százalékkal csökkent a légszennyezés mértéke a kontinensen, így a mai levegőszennyezésnek kitett európai embernek 5,5 hónappal nagyobb a várható élettartama, mint az 1998-as szennyezettségi szintnek kitett európainak.
A világ térségeit tekintve Dél-Ázsiában a legrosszabb a helyzet, ott a jelentés szerint átlagosan öt évvel élhetnének tovább az emberek, ha a térségben sikerülne a WHO által javasolt szintre csökkenteni a levegőszennyezést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
