III. Károly, a homeopata klímakirály

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A brit uralkodó ma már nem zárathat senkit a várbörtönbe, nem vágathat le fejeket, emellett a legtöbb olyan mókáról le kell mondania, ami miatt vonzó karriernek tűnik királynak lenni, de kétségtelen, hogy fontos politikai tényező, és nagyon nem mindegy, hogy hogyan áll hozzá az élet nagy kérdéseihez. 

Britek millióinak számít, hogy melyik kekszgyár a királyi család beszállítója, milyen ruhát viselnek a család tagjai, vagy éppen az, hogy az uralkodó mit gondol például a klímaváltozásról vagy a tudomány fontosságáról. II. Erzsébet több mint 600 brit szervezet patrónusaként olyan tudományos intézeteket támogatott, mint a Royal Institution (Brit Királyi Intézet), a British Science Association (Brit Tudományos Szövetség), a Royal Geographical Society (Brit Királyi Földrajzi Társaság) vagy a Royal Society for the Protection of Birds (Brit Királyi Madárvédelmi Társaság). Az persze nem világos, hogy a királynő támogatásával hány brit madár menekült meg a pusztulástól, de egészen biztos, hogy II. Erzsébet patronálása nem tett rosszat a környezet- és természetvédelem ügyének Nagy-Britanniában.

Egy korszak vége

Erzsébet halálával lezárult egy korszak: 70 éves uralkodása alatt generációk nőttek fel úgy, hogy nem ismertek rajta kívül más uralkodót. A királynő olyannyira egybeforrt Nagy-Britanniával, hogy még Skócia függetlenedése esetén is ő maradt volna az ország államfője, III. Károlynak pedig ezt az egyesítő szerepet kell majd átvennie királyként. Annyi bizonyos, hogy sok tekintetben nem tud, de nem is akar II. Erzsébet helyébe lépni: a hírek szerint csökkenteni akarja a királyi család társadalmi szerepvállalását, és modernizálni akarja a brit társadalomban elfoglalt szerepét, de hogy ez alatt pontosan mit ért, az csak idővel derül majd ki. 

III: Károly Belfastban, Észak-Írországban búcsúzik II. ErzsébettőlFotó: LIAM MCBURNEY/AFP

II. Erzsébethez hasonlóan Károly is aktívan jótékonykodott, igaz, walesi hercegként is több kritika érte már azért, amiért hitet tett az alternatív gyógyászat, a homeopátia és az ajurvédikus orvoslás mellett. Edzard Ernst, az Exeteri Egyetem alternatív gyógyászattal foglalkozó kutatója szerint a herceg kuruzslókkal és sarlatánokkal cimborált, amikor a homeopátiát népszerűsítette – erre Károly szóvivője azzal reagált, hogy Károly nem kizárólagos, hanem kiegészítő terápiaként tekint az alternatív megoldásokra, és csak a modern orvoslás kiegészítésére javasolja ezeket a módszereket.

A felvilágosodás esküdt ellensége 

Ernst szerint Károly az elmúlt negyven évben számtalanszor bizonyította, hogy a „felvilágosodás esküdt ellenségeként”, ahogy magára szokott hivatkozni, totális hülyeségekben hisz és szélhámosokat támogat. Az emeritus professzor egy idén megjelent esszéjében felidézi, hogy Károly 1982-ben, amikor az egészségügyről tartott előadást, javarészt Paracelsus, a tizenhatodik századi svájci alkimista-misztikus gondolataira támaszkodott, a helyzet azóta pedig, legalábbis ezen a fronton, Ernst szerint csak egyre romlott.

Károly az elmúlt negyven évben számos alternatív gyógyászati megoldás mellett tette le a voksát, Ernst listáján a következő tételek szerepelnek: 

  • aromaterápia

  • ajurvédikus gyógyászat

  • kiropraktika

  • méregtelenítés

  • Gerson-terápia

  • gyógynövényterápia

  • homeopátia

  • iridológia

  • Marma-masszázs

  • masszázs

  • csontkovácsolás

  • pulzusdiagnosztika

  • reflexológia

  • nyelvdiagnosztika

  • hagyományos kínai gyógyászat.

Félresikerült méregtelenítés

Ezek az alternatív gyógymódok sokban különböznek egymástól, de Károly szerint egyvalami közös bennük: az, hogy természetesek, és valami olyan ősi tudást őriznek, amelyet az emberiségnek kár volt elfelejtenie. Ernst szerint viszont ezek a gyakorlatok nem természetesek (mi természetes lenne abban, ha tűket szúrnak valakibe?), és a hatékonyságok sem bizonyított, ennek ellenére a mostani király évtizedek óta minden eszközzel próbálja őket népszerűsíteni. 

Nem túl sok sikerrel: a kétezres évek elején Károly megpróbált ugyan egy integrált gyógyászattal foglalkozó kórházat alapítani, de ez 2010-ben bezárt, a vezetőit pedig csalással és pénzmosással vádolták. A herceg saját gyógynövénybiznisze sem járt jobban: a Duchy Herbal Tinctures nevű, biotermékeket és tinktúrákat kínáló céget a félrevezető reklámai miatt megbüntették, majd a csodaszerek lassan eltűntek a piacról. A legnagyobb gondot a herceg detoxikáló keveréke jelentette: Ernst éppen ezeket a csodaszereket vizsgálta, amikor megjelent az articsókából és pitypangból készült tinktúra, és kijelentette, hogy a legtöbb hasonló készítményhez hasonlóan ez sem ér semmit. Nem ő volt az egyetlen, akinek szúrták a szemét Károly detoxikáló készítményei: a Brit Dietetikusok Szövetsége szerint sem szólt semmilyen bizonyíték a szerek mellett, a cég hirdetései pedig félrevezetőek voltak. 

Klímahercegből klímakirály 

Károly az alternatív gyógyászat népszerűsítése mellett másra is tudott időt szakítani: az egyik legkedveltebb témája a klímaváltozás, amelynek a veszélyeire az elmúlt években többször is felhívta a figyelmet. Az ajurvédikus gyógyászat iránti vonzalma miatt is gyakran látogatott Indiába, és gyakran hangsúlyozta az ország kiemelkedő szerepét a globális klímacélok elérésében. A fenntartható mezőgazdaság is a kedvenc témái közé tartozott, olyannyira, hogy a fenntarthatóság jegyében építtette át a Highgrove House, a saját rezidenciája kertjeit is. A Highgrove kertjeiben esővízzel öntöznek és napelemeket is telepítettek, a hulladékot újrahasznosítják; a herceg a nyolcvanas évek óta gondozza és fejleszti a házat és a kertet, ezért – és persze amiatt is, mert gyakran megszólal a témában – sokan azt várják tőle, hogy a klímaváltozás mellett a fenntarthatóságot is központi témaként kezeli majd királyként is (a Highgrove kertjei egyébként a Google Arts & Culture jóvoltából virtuálisan is bejárhatók).

Károly központi témája a klímaválság: sokan azt várták tőle, hogy már az első királyi beszédében is hangsúlyozza a probléma fontosságát, azonban ez elmaradt. Az viszont, hogy a klímakatasztrófa fenyegetése évek óta foglalkoztatja, és minden alkalmat megragad arra, hogy beszéljen róla, fontos lehet: a Forbes szerint éppen azokat a brit konzervatívokat szólíthatja meg, akik a felmérések szerint kevésbé tartják nyomasztónak a helyzetet, ellenben sokkal nagyobb súlyt fektetnek a királyi család és főként a király véleményére, mint mások. A klímaharcos szerepét III. Károly már rég felvállalta: 2020-ban a Világgazdasági Fórumon fenntarthatatlannak nevezte, hogy sorra dőlnek meg a melegrekordok, és a vezetők felelősségét emlegette abban, hogy úgy vonulnak majd be a történelembe, mint akik nem tettek semmit a katasztrófa megállításáért. 

Visszavonul az aktivizmustól

Ami a jövőt illeti, az továbbra is bizonytalan, de megnyugodhatnak, akik azért aggódtak, hogy az új uralkodó sajátos érdeklődése túlságosan rányomja majd a bélyegét a tudományos életre. III. Károly ugyanis bejelentette, hogy visszavonul az általa patronált jótékonysági szervezetekben végzett munkájától, és teljes egészében a királyságra koncentrál majd; teendőit a királyi család, illetve a szervezetek más tagjai veszik át a jótékonysági munkában. A II. Erzsébet által felkarolt szervezeteket az új uralkodó nem feltétlenül veszi át, de ebben elvileg semmi nem gátolná: a mintegy 600 különböző intézmény ügyeiről a Királyi Államtanács ad majd tanácsot az új királynak. Miután II. Erzsébet a tudomány és a jótékonyság számtalan különböző területén patronált különböző szervezeteket, az NCVO (National Council of Voluntary Organisations) hosszan elhúzódó tárgyalásokra számít, amelyek alatt az érintett intézmények finanszírozásában is lehetnek fennakadások. 

Robert Lacey, III. Károly életrajzírója szerint a herceg tudatosan építette karrierjét: szándékosan olyan témákat keresett magának, amelyek viszonylag veszélytelenek politikai szempontból – az angol vidék felemelkedése és a klímapolitika nem számít különösebben megosztó témának. Annak ellenére, hogy sokan azt várják tőle, hogy az eddigiekhez hasonló határozott álláspontot foglal el például a klímaválsággal kapcsolatban, valószínűtlen, hogy királyként továbbra is ugyanolyan hangosan hangoztatná véleményét, mint korábban: egy korábbi interjújában közölte, hogy uralkodóként „visszafogottabban fogalmazna” ezekben a kérdésekben. Annyi biztos, hogy a király nem veszi át a II. Erzsébet által patronált intézmények gondozását, az pedig még kérdés, hogy mennyire nyomja majd rá a bélyegét a királyi támogatásokra III. Károly alternatív gyógyászat iránti érdeklődése: az eddigi próbálkozások alapján ezek csúfosan megbuktak, de ha a király következetesen ragaszkodik a másik szerelméhez, klímakirály még lehet belőle. A korábban idézett interjúban is erre vágyott: ha máshogy nem, hát úgy be tud vonulni majd a történelembe, mint aki legalább megpróbált tenni valamit.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: