Globálisan nő az igény a megújuló energiákra, ami növeli a napelemes rendszerek iránti keresletet is. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint az elmúlt évtizedben a napelemgyártó kapacitás jelentős része Kínába helyeződött át Európából, Japánból és az Egyesült Államokból, köszönhetően az ország befektetéseinek.

A szilíciumlapok (vagy ostyák) előállításában Kína mostanra szinte egyeduralkodó a piacon, de az előállított elemek jelentős része a gyártás teljes időtartama alatt az országban marad. A világ teljes napelemgyártási kapacitásának majdnem háromnegyede itt található, Európa és Észak-Amerika alig pár százaléknyi termelési kapacitással rendelkezik az ágazatban.

Miközben Kína a szükséges napelemek kb. 80 százalékát szállítja, az ország kereslete a globális termelés kevesebb mint 40 százalékát teszi ki. Az exportra termelt napelemek és alkatrészek 30 milliárd amerikai dollárnyi bevételt jelentettek az országnak, és a kereslet emelkedése tovább növelheti ezt a jövőben.

Bár többféle napelemtípus létezik, a legelterjedtebb szilíciumalapú napelemek gyártására már stabil termelőrendszereket állított fel az ázsiai ország. Kínában kristályos szilícium feldolgozásával állítják elő azokat a napelemeket, amelyek a világ bármely pontján termelhetnek környezetkímélő módon energiát. Ugyanakkor a panelek gyártása energiaigényes folyamat, amire az IEA jelentése külön ki is tér, illetve azzal számol, hogy pár hónapnyi üzemeltetéssel le is faraghatják környezeti lábnyomukat az elkészült és beüzemelt napelemek.

Csakúgy, mint más ipari késztermékek esetében, a napelemeket is megéri komplett egységként értékesíteni. A Kínában kiépített óriási gyártókapacitás előnye, hogy nemcsak az egyes elemek gyárthatók le helyben, hanem ezek összeszerelésére is van mód. Ez azt jelenti, hogy a cellák árának többszöröséért értékesíthetik a napelemegységeket a világpiacon.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: