A magyar állam 2021 végén több mint 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett lakossági napelemes beruházásokat támogató pályázatot. Az RRF-6.2.1-es számú, „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” pályázat forrását a Nemzeti Helyreállítási Alapból fedeznék – abból a pénzből, amihez az Európai Unió Magyarországot sújtó intézkedései miatt még mindig nem fér hozzá a kormány.

Már az előzetes elbírálásnál adódtak problémák, azonban most, több hónap távlatából és fél éves csúszással látszik igazán, hova vezetett az, hogy 100 százalékos támogatást ígértek a háztartásoknak. Az akkor igényelt támogatásokból tervezett rendszerek közül még egy sem valósult meg, viszont a pályázók és a kivitelezők közül egyre többen gondolják úgy, hogy inkább kihátrálnak a pályázati folyamatból.

Frissítés: A támogatói okiratok megküldése nem volt egyenletes az országban, egy-egy megyében (így Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyében) már augusztus elején megérkeztek a pályázókhoz. Ennek megfelelően itt a kivitelezés is megkezdődhetett. A Solar-Pécs Napelem Kft. 3 rendszert is átadott augusztus elején, amelyeket egyelőre kivitelezőként előfinanszírozott. Jelenleg további többszáz kivitelezést készítenek elő, van, ahol már a nyílászárók cseréje zajlik, és a cég sok másik kivitelezőhöz hasonlóan a pályázókkal együtt arra vár, hogy megkezdődjön a pályázati források kifizetése.

A 24.hu összefoglalója szerint a pályázók már mindenképpen veszítettek: a rezsiszámlák egy részének kiváltására is alkalmas napelemes rendszereket pont a téli fűtési szezonban nem fogják tudni használni. A megcsúszott jóváhagyások miatt ugyanis nincs olyan kivitelező, aki még a tél beköszönte előtt telepíteni tudná a megrendelt rendszereket. Amik ráadásul sokszor nemcsak többe kerülnek, mint az ajánlatadáskor, hanem az alapanyaghiány miatt egyelőre arról sem lehet biztosat mondani, hogy az alkatrészeik mikor érkeznek meg az országba.

Már a kiírt összegek sem feleltek meg a szakmai elvárásoknak

Plánk Ádám, a AKM Solar Energy Hungary Kft. műszaki vezetője szerint a pályázatban megfogalmazott maximális támogatási összegek – a napelemre igényelhető bruttó 2,9 millió forint, illetve a komplex fűtés-korszerűsítéssel egybekötött napelemes rendszerre kérhető 11,3 millió forint – eleve nem elég minden esetben egy-egy minőségi megoldás összeállítására. Ennek ellenére a pályázatok megvalósítására 1619 cég jelentkezett, és egy-egy ilyen vállalkozás gyakran több száz vagy akár több ezer ügyfelet is elvállalt. Plánk szerint ez önmagában hordozza annak kockázatát, hogy a megvalósításhoz nem lesz elég erőforrás a túlvállalások miatt, a kivitelezések csúszni fognak, és az ügyfeleknek rengeteget kell várniuk. Már csak azért is, mert a pályázók többsége esetén még el sem kezdődött az engedélyeztetési folyamat, ami a mostani körülmények között tovább lassítja az amúgy is hosszadalmas procedúrát. Ez egyébként nemcsak a pályázatos ügyfelek dolgát nehezíti meg, hanem azokét is, akik saját zsebből vagy otthonteremtési támogatásból fizetnék ki a beruházást.

A pályázati időszak 2021 decemberében indult, az első ajánlatokat még ősszel készítették. Azóta megkezdődött a háború, folyamatosan romlik a forint, és az alapanyaghiány miatt az ellátás is akadozik. Ezért a tervezett rendszerek ára is emelkedett, erre viszont nincs további pályázati forrás, úgyhogy a jelentkezőknek mintegy önrészként maguknak kell állniuk az extra költségeket. A saját erő aránya a pályázók beszámolói szerint 10-15 százalék körül alakul, de van, amikor ezt is meghaladja.

Az első pályázati időszakban beérkezett 43 ezer igénylés elbírálása most zajlik, kb. féléves késéssel, mert a februárban lezárult pályázati időszak utáni hónapra, márciusra ígérték az eredményeket. Ez önmagában csúsztatja a megvalósítást, a pályázóknak ugyanis a kivitelezési folyamat megkezdéséhez rendelkezniük kell egy támogatói okirattal – ez jogosítja őket arra, hogy megkapják az odaítélt pénzt. A dokumentumok kiállítása jelenleg leköti a szakmai felügyeletet és koordinációt ellátó ÉMI Nonprofit Kft. minden erőforrását; erre hivatkozva csúsznak a 40 százalékos előleg lehívásra vonatkozó kérelmek elbírálásával.

Az elnyerhető összeg azonban minden hétnyi, hónapnyi csúszással tovább veszít az értékéből, és növeli a családok extra kiadásait. Nekik nem opció az sem, hogy új pályázatot adjanak be a szeptember 5-én bejelentett következő, novemberi időszakban, mert a támogatási összegeket az új hullámra is megtartották, és nem emelnek a korábbi összeghatárokon.

Lehetetlen ennyi napelemes rendszert felépíteni

Annak, hogy csak a már elnyert és novemberben meghirdetett pályázati pénzekkel megvalósítható összesen kb. 90 ezer napelemes rendszert (valamint a további pályázati időszakokban lehívott összegekből tervezetteket a jövőben) felállítsák, több akadálya is lehet. Az egyik természetesen a pénz, egyrészt a lakossági, másrészt az állami források hiánya miatt.

A pályázók ugyanis a pályázati felhívás szerint azok a magyarországi háztartások, amelyeknek tagjai az átlagjövedelem alatti bevétellel rendelkeznek. Számukra az infláció mellett az önrésznek keresztelt drágulás különlegesen nagy terhet jelenthet. De hosszú út vezethet még odáig is, hogy egyáltalán a ráfizetésről kelljen alkudozniuk a kivitelezőikkel. Az állam ugyanis abból az uniós támogatásból kívánja fedezni a pályázati támogatásokat, amit jelenleg éppen visszatartanak a magyar jogállamiság helyzetéről szóló jelentésben foglaltak és a hetes cikkely szerinti eljárás miatt.

Közben pedig a napelemes piac tovább pörög, részben az energiaárak emelkedése miatt. Plánk elmondta, hogy rengeteg megkeresés érkezik hozzájuk, de a megrendeléseket csak a rendelkezésükre álló raktárkészlet erejéig vállalják. Ők eddig sem vállaltak olyan ügyfeleket, akik a 100 százalékos pályázat keretében építenek rendszert, de a szakember személyesen sok olyan kivitelező céggel áll kapcsolatban, amelyek még mindig halmozzák a szerződéseket, a bizonytalan teljesítés ellenére is. Vannak olyan kivitelezők is, akik bár az első körben vállaltak pályázati pénzből megvalósuló rendszereket, a most érdeklődő második körös pályázóknak már nemet mondanak. Ezért egyre több érdeklődő Facebook-csoportokban vagy ismerősein keresztül próbál segítséget szerezni és megbízható szakemberekkel kapcsolatba lépni.

Amikor a támogatói okirat megérkezik, még mindig csak az előleg lehívására lesz módja a cégeknek, de az már elég lehet az eszközbeszerzés elindítására. Ezzel párhuzamosan a korábban néhány hónapos engedélyeztetési folyamat is megkezdődhet. „A megnövekedett kereslet miatt viszont megnő a várakozási idő is. Ahol korábban 30 nap volt a válaszadási határidő, ott most 50 napot kell várni a visszajelzésekre, sokszor legalább kétszer annyi idő végigvinni az egész folyamatot” – mondja Plánk.

Az időtartamot tovább növelheti majd az is, amikor elkezdődik a pályázatos napelemek engedélyeztetési hulláma. A szakember szerint elképzelhető, hogy akár egy évet is várni kell majd arra, hogy üzembe helyezzenek egy megrendelt rendszert, és ebben a környezetben az újabb pályázati hullámokkal együtt még súlyosabb lehet a helyzet.

Plánk tud olyan kivitelezésről is, ahol a cég a pályázóval megállapodva megkezdte a beépítést, de a felszerelt panelek majd csak akkor termelnek áramot, amikor az engedélyek is megérkeznek. Ez viszont, bár elsőre időhatékony megoldásnak tűnhet, meglehetősen kockázatos. A folyamat során ugyanis a területileg illetékes áramszolgáltatónak is engedélyeznie kell a telepítést. Erre a hálózati feltételek miatt van szükség, és nem elég pusztán azt ellenőrizni, hogy egy- vagy háromfázisos a rendszer (korábban az egyfázisos rendszerekre is lehetett 2,5 kW-nál nagyobb napelemrendszert telepíteni, ezen a szabályon viszont módosítottak).

A szolgáltatónak azt is ellenőriznie kell, hogy az adott trafókörzetben megfelelő-e az infrastruktúra a napelemes rendszer fogadására. Ezt befolyásolja a környéken (egy trafókörzet 2-3 utcányi területet jelent általában) már telepített napelemek száma és teljesítménye, illetve a hálózat állapota. Utóbbi pedig nem túl jó. Bár egy korábbi interjúban Hartmann Bálint, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa a Qubitnek úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kell a napelemes rendszerek miatt hálózati összeomlásra számítani, a mostani telepítési hullám Olánk szerint megfelelő ellenőrzés nélkül gondot okozhat. A kivitelezők viszont csak tippelni tudnak arra, hogy hol milyen esélyekkel hagyják jóvá a telepítést.

Fontos törekvés a napelemek használata, de nem univerzális megoldás

A napelemekkel ugyanaz a legnagyobb baj, mint általában a természeti körülményektől függő megújuló forrásokkal: az energiatermelést az időjárás és a konkrét elhelyezkedés is nagyban befolyásolja. Ezért például a Magyarországon telepített háztartási napelemek kedvező beruházásnak számítanak egészen addig, amíg a szaldóelszámolás érvényben van. Ennek kivezetésével viszont (vagyis a 2024-től kötött szerződések esetén), már nem lesz olyan jó befektetés a panelek üzemeltetése, ha a megtermelt áramot nem használják fel a termelés időpontjában.

„Ahhoz, hogy télen is a teljes, a háztartásban szükséges villamos energiát megtermeljék a napelemek, nagyobb mennyiségű panel szükséges, mint amennyit egy szaldóelszámolásban lévő napelemes rendszer nagy általánosságban megkívánna" – mondja Plánk. Az energiatárolás pedig egyelőre nem teljes mértékben megoldott, főleg háztartási szinten: a felhasználók kevés tárolókapacitást kapnak, viszonylag drágán.

A megújuló források használata ennek ellenére elemi érdek, egyrészt környezeti, másrészt gazdasági szempontból. Az Európai Unió idén rekordnyarat zárt: a tagországok 29 milliárd eurót takarítottak meg a gázvásárláson azáltal, hogy korábban napelemekbe fektettek. Ez az Ember Nonprofit szervezet jelentése szerint azt jelenti, hogy az unió 12 százalékban napenergiát használ.

Mindez nyáron működik, és akkor, ha a termelt energiát a termelés időszakában fel is lehet használni. A legtöbb háztartási rendszerrel is az a baj, hogy energiatárolók hiányában az elektromos hálózatot használják puffernek, szinte ott tárolják a megtermelt áramot, és amikor fogyasztanak, onnan vesznek fel áramot. Csak éppenséggel nem azt, amit betápláltak, hanem azt, amit például Pakson vagy a Mátrai Erőműben termeltek. A számla viszont nulla lesz az év végén, ugyanis a szaldóelszámolásban csak a termelt és felhasznált kilowattórák különbsége számít. A rezsiárak változásával viszont már ez is módosulhat, ugyanis a megemelt tarifa részben a megnövelt rendszerhasználati díjból adódik össze, ez pedig a napelemes fogyasztók költségeit is befolyásolhatja.

Az energiatároló rendszerek terjedése áttörést jelenthet ugyan, de Plánk szerint ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Egyfelől, a ma rendelkezésre álló technológiákkal nagyobb kapacitású akkumulátorok több kisebb kapacitású tároló összeszereléséből jöhet létre, horribilis összegekért, másfelől az akkumulátorokra vonatkozó szabályozás sem egyértelmű. A szakember úgy látja, hogy a megfelelő áramtalanítási feltételek biztosításához alaposabb szabályozásra lenne szükség, így a jövőben mindenképp arra számít, hogy Németországhoz hasonlóan Magyarországon is teret hódítanak majd a back-up, illetve a hibrid napelemes rendszerek.

Pénzt ad, cserébe feltételeket szab a pályázat

Azok, akik pályázati forrásból fedeznék a napelemes beruházásaikat, a pályázat feltételei szerint legalább három évig nem módosíthatják a telepített rendszert, és nem is értékesíthetik a felújított ingatlant. Nem bővíthetik azt, ami már kiépült, csak a határidő letelte után. Energiatárolót viszont vásárolhatnak a pályázati keretből a komplex fűtés-korszerűsítési projekt megvalósításához.

A pályázat kedvezményezettjeinek vállalnia kell továbbá, hogy ha a szaldóelszámolást kivezetik, az új elszámolási rendet fogják alkalmazni. Ez utóbbi kitétel, főleg energiatároló nélkül, megnyújthatja a beruházás megtérülési idejét, ha azt a háztartások a pályázati forrás kiegészítéseként részben maguk finanszírozzák.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: