Az MIT-ról spinoffolt amerikai startup által kifejlesztett hőtároló rendszerrel akár 1800 Celsius-fokos hőmérséklet is elérhető. A gyártása pedig ugyanúgy történik, mint a hagyományos samott tégláké.
Szakértők szerint az amerikai állam példája demonstrálja, mennyire hasznosak tudnak lenni a megújuló energia ingadozó termelését kiegyenlítő akkumulátoros energiatárolók. Ilyenek már Magyarországon is épülnek.
Tavaly már a magyarországi áramtermelés 19 százalékát fedezte a napenergia, amelynek globális terjedése minden elemzői várakozást felülmúl. A napelemgyártás központja Kína, ahol mindeközben energiatárolási forradalom is készülődik.
Az 1000 tonnányi üvegházhatású gázzal töltött kupola a szél- és naperőművekkel termelt energia felhasználását teszi lehetővé a termelés időpontjától függetlenül.
A kísérletek szerint a teljesítményük nem rosszabb az új műanyagrészecskékből előállított kondenzátorokénál, ráadásul a kapacitásuk is lassan romlik.
Svájci kutatók különböző vastagságú aranypelyheket sugároztak be lézerrel és azt vizsgálták, mi történik az atomokon belül.
A Massachusetts Institute of Technology kutatói korom és cement felhasználásával fejlesztettek akármibe is beépíthető energiatároló anyagot.
Az Ambri már a Microsoft adatközpontjainak épít energiatároló rendszert, és tavaly több mint 54 milliárd forinttal támogatták meg a befektetők.
A szilárdtest-akkumulátor 30-40 százalékkal könnyebb, és kétszer-háromszor több energiát képes tárolni, mint a legkorszerűbb lítiumion-akkumulátorok.
Nincs elég kivitelező, és a pénz sem érkezett meg azokhoz a pályázókhoz, akik idén elnyerték a 100 százalékos napelemes támogatást. Miközben novemberben már kezdődik is az újabb pályázati időszak, a korábbi nyertesek amiatt aggódnak, hogy vajon mikor, mennyiért és hogyan lesz náluk is működő napelemes rendszer.
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!
Lassan nem múlik el nap anélkül, hogy be ne jelentenének egy forradalmi áttörést az akkumulátorgyártásban. De mikor lesz már tényleg vége a 90-es éveknek, és mikor utazhatok el úgy két napra, hogy mobiltöltőt kellene magammal vinnem?