Bár rengeteget fektettek megújulókba, a tavasszal lekapcsolt atomreaktorokat egyelőre csak széntüzelésű és gázerőművekkel tudják kiváltani. Eközben nemzetközi szervezetek szerint az atomenergia is segíthet a klímacélok elérésében.
Az energiakrízis volt a témája a CEU Határtalan tudás sorozat kedd esti eseményének. Ürge-Vorsatz Diána, Holoda Attila és Aszódi Attila a globális és lokális helyzet ismertetése mellett a lehetséges megoldásokat is felvázolta.
A Másfél fok friss összefoglalója rámutat, hogy a földgázbehozatal és -felhasználás egyáltalán nem klímatudatos megoldás, ha a 1,5 Celsius-fokos klímacélt be kívánja tartani az EU, akkor s keresletcsökkentésre kellene helyezni a hangsúlyt.
Az Eurostat az augusztustól novemberig tartó adatokat vetette össze 2017 és 2021 azonos időszakának adataival.
Ha okosan használják, akár a mesterséges intelligencia is segíthet az energiaválságban.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.
Nem elég az ipart takarékosságra inteni, az ellátásbiztonsághoz és a környezetvédelmi célok eléréséhez az is kell, hogy a lakosság is visszafogja a fogyasztását – mondta a Magyar Tudomány Ünnepén tartott szerdai előadásában Aszódi Attila.
A tűzifarendelet jelenleg is érvényes előírásai szerint a lakossági igény országosan elérheti az évi 10-15 millió köbmétert, amihez kétszer ekkora mennyiséget kell kivágni az erdőkből. Az egészséges mérték tízszeresét jelentő kitermelés tarthatlanságára figyelmeztet az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága.
Oroszország erővel bírta rá a világ többi részét a zöld fordulatra. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint még ebben az évtizedben platózik, majd csökkeni kezd a fosszilis energiahordozók iránti igény.
A fosszilis fűtőanyagok helyett Finnország fővárosa egy eléggé valószínűtlen, ám a közelében annál nagyobb mennyiségben előforduló erőforrást aknázna ki, amellyel Helsinki háztartásainak 40 százalékát tudnák fűteni.
Szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében az ELTE kommunikációs osztálya reagált tegnap megjelent cikkünk állításaira, miszerint a TTK lágymányosi kampuszán hetek óta nincs meleg víz, és fűtés is csak az épületek 25 százalékában várható.
A Qubit értesülései szerint az ELTE TTK-n a dolgozószobákban, az előadókban, a folyosókon és a vécékben is elzárják a fűtést, ezekben legfeljebb 10 fok lesz a hideg beálltával. Hogy milyen sors vár a 20-28 fokot igénylő kísérleti rágcsálókra, halakra és madarakra, még nem tudni.
Nincs elég kivitelező, és a pénz sem érkezett meg azokhoz a pályázókhoz, akik idén elnyerték a 100 százalékos napelemes támogatást. Miközben novemberben már kezdődik is az újabb pályázati időszak, a korábbi nyertesek amiatt aggódnak, hogy vajon mikor, mennyiért és hogyan lesz náluk is működő napelemes rendszer.
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.