Hogyan viszonyul egy ország gazdasági fejlettsége ahhoz, hogy mennyi autópályája van?

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Szeptember közepén tette közzé az Eurostat azokat az a 2020-as adatokat, amelyek az egyes tagállamokon belüli régiók autópályákkal való beépítettségét mutatják. De milyen összefüggés fedezhető fel adott területek gazdasági fejlettsége és az ott létesített autópályák száma és hossza között? 

Az alábbi térképen a sötétkék szín mutatja a legsűrűbb autópálya-hálózatot.

Forrás: Eurostat

Ha megnézzük a régiók GDP/fő mutatója alapján készített térképet is, akkor jól látszik, hogy erős összefüggés van a gazdasági fejlettség és az autópálya-hálózat sűrűsége között. A legsűrűbb autópálya-hálózat és a legnagyobb gazdasági teljesítményű régiók is a Hollandia-Belgium-Velence tengely mentén helyezkednek el. 

Forrás: Eurostat

Vannak azonban kivételek: míg Spanyolország tengerparti területei és Portugália sűrű autópálya-hálózattal rendelkeznek, ezeknek egy része EU-s léptékekben kifejezetten fejletlennek tekinthető, nagyjából a nyugat-magyarországi szinten áll. 

Hasonló a helyzet Magyarországgal is: Közép-Magyarország viszonylag sűrű autópálya-hálózattal rendelkezik, de Budapest kivételével 2019-ben még az EU átlagának 80 százaléka alatt teljesített gazdasági szempontból. Más magyarországi területek sem állnak rosszul autópálya ellátottságban, de Nyugat-Magyarország kivételével mégis kifejezetlen fejletlenek. 

A legsűrűbb autópálya-hálózat egyébként a német brémai régióban volt 2020-ban (205 km/1000 km2), de a Magyarországról leválasztott Budapest is az első öt között szerepel a maga 120 km/1000 km2-es adatával.

A nagyok tovább nőnek, a kicsik elsorvadnak

Magyarországon az elmúlt tíz-tizenöt évben sok autópálya épült, de vajon ez hozzájárult az egyes régiók gazdasági fejlődéséhez? A G7 portál mutatott be egy amerikai kutatást egy tavaszi cikkében, amely szerint az infrastrukturális beruházásoknak komoly közvetlen és közvetett szerepe is van a gazdasági fejlődésben. A kutatás szerint a jobb közlekedés csökkenti az áruforgalom, a lakossági mobilitás és a migráció költségeit, és ebből fakadóan növeli a gazdasági hatékonyságot.

Azaz ott, ahol gyorsabban el lehet jutni egyik helyről a másikra, hatékonyabban működik a gazdaság. Ráadásul ez a fejlődés további fejlődést is generál, mivel segíti az egyes iparágak koncentrációját – mutat rá a kutatás.

Egri Zoltán és Kőszegi Irén kutatók ugyanakkor Kelet-Magyarországot vizsgálva arra mutattak rá egy 2020-as tanulmányban, hogy a közúti elérhetőség, így az autópálya-ellátottság szoros összefüggést mutat a történelmi és agglomerációs folyamatokkal: eleve ott épül autópálya, ahol megvan rá a gazdasági igény. Ez pedig így csak felerősíti a régión belüli különbségeket: az autópályák melletti nagyvárosok (pl. Debrecen) fejlődnek, de a megyén belül távolabbi kistelepülések elsorvadhatnak. Az autópálya ebben a kontextusban kifejezetten növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és így nem feltétlenül tesz jót a gazdaságnak sem. 

Az idézett kutatás megállapítja, hogy Kelet-Magyarországon „a közúti elérhetőség lehetővé teszi az erőforrások mobilitását és optimális eloszlását, a gazdasági tevékenységek méretgazdaságos működését, a globális integrációhoz való hozzáférést, ezáltal pedig a versenyképesség növekedését. Viszont a társadalmi-gazdasági kohézióra gyakorolt kiegyenlítő hatás egyelőre nem bizonyított”, sőt az agglomerációs folyamatok (pl. elvándorlás) miatt a kutatók nem is feltételezik a térségen belüli konvergenciát. 

A kutatás arra is rámutat, hogy az exportáló, tipikusan nagyobb vállalatokat erősíthetik ugyan az autópályák, de a kis- és középvállalatok helyzetét nem feltétlenül javítják. 

A szerzők szerint a hazai közlekedés-földrajzi hálózat Budapest-központúsága a fővároson kívüli vidéket és a (főként kelet-magyarországi) nagyvárosokat is hátrányosan érinti – még úgy is, hogy az M3-as és az M5-ös autópályák rendelkezésre állnak.

Ezek a Kelet-Magyarország kapcsán kimutatott összefüggések részben magyarázatot adhatnak arra is, hogy az Eurostat két térképe között miért nincsen nagyobb összhang: a multinacionális vállalatok központjainak otthont adó régiók egyértelműen élvezik az autópálya-hálózat előnyeit, míg a beszállítói láncokban rosszabb helyen álló térségek annak a hátrányaival is találkoznak. 

A szerző a Társaság a Szabadságjogokért Regionális Programjának koordinátora. A cikkben nem a TASZ véleményét fejti ki. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!


Kapcsolódó cikkek a Qubiten: