Miközben a Duna déli szakaszán egymás után adják át az új hidakat, Budapest környékén néhány kritikus pontra préselődik az ország forgalma – az M0 déli szektora ma már a kapacitása fölött üzemel. A legfrissebb, mohácsi híd körüli vita leginkább a pénzről szól, pedig sokkal fontosabb kérdések is vannak.
Radarok, szenzorok, lézeralapú távérzékelők, hőkamerák, optikai kamerák és AI-modellek segítik a közlekedést ezen a szakaszon. A cél az intelligens forgalomirányítás tesztelése.
Amerikából gyűrűzött be Európába az SUV-k divatja, és a családi egyterűek háttérbe szorulásával lassan nem marad más választás, mint egy batár. Amire ráadásul a kisebb autók is hasonlítani akarnak: a Swiftek országából mi is a Vitarák országa lettünk.
A 18 kilométeres alagút elemeinek építése már öt gyártósoron zajlik a dániai Rødbyhavn-ben. A több mint 7 milliárd eurós projekt elkészülte után a tengerszoroson a jelenlegi 45 perc helyett 10 perc alatt lehet majd átjutni.
A szállítási útvonal mentén sugárzásmérőkkel keresik az egyébként veszélytelen, jelen állapotában viszont komolyan sugárzó cézium-137-izotópot tartalmazó alkatrészt.
Azt gondolnánk, hogy ahol több az autópálya, ott mindenképpen szárnyal a gazdaság, de az Eurostat nemrég közzétett adatai szerint ennél bonyolultabb a helyzet.
A magyarországi utak számozásának rendszerét egy 1934-es rendeletben hirdették ki, és bár az eredeti irat a második világháborúban megsemmisült, térképekből és újságcikkekből rekonstruálható a történet. Hogyan lett a 808-as útból 13-as? És miért hívják 86-osnak az egykori római kereskedelmi útvonalat?