Itt a jó idő, második évébe lépett a megújult Bubi, Budapestet átszövik a bicikliutak. De vajon számokban kifejezve mennyire jól, mennyire könnyen érhetők el a biciklis lehetőségek a fővárosban élőknek? Ennek jártam utána az urbanisztikai körökben elterjedt elérhetőség (sétálhatóság) számszerűsített vizsgálatával a BKK által rendelkezésre bocsátott Bubi-lokációadatok (köszönjük!) valamint a Mozgásvilág nagyszerű közösségi térképe alapján.

A belváros jól áll, a külső kerületek rosszul

Ehhez először is szükség volt a 161 Bubi állomás lokációjára (BKK), valamint Budapest összes útelágazásának pontos koordinátájára (OpenStreetMap). Ezután egy algoritmus segítségével minden egyes úthálózati csomópont esetén megmértem, hogy onnan mérve hány perc alatt lehet eljutni gyalogosan, optimista 5 kilométeres óránkénti sebességgel számolva a legközelebbi Bubi-állomáshoz (a Python programozási nyelvben jártasoknak itt olvasható egy remek tutorial a számítás menetéről).

A számítás eredménye egy térkép, ahol minden pont egy úthálózati csomópont, vagyis útelágazás. Ezeket a pontokat az alábbi ábrán aszerint színeztem, hogy tőlük mérve hány perc sétára esik a legközelebbi Bubi-állomás (világostól sötétig egyre rövidebb idő, a harminc percnél hosszabb sétatávoktól eltekintve), így kirajzolva a Bubival jól és kevésbé jól ellátott környékeket. A térképen jól látszik a belváros szinte hiánytalan lefedettsége és a viszonylag érintetlen külváros közötti kontraszt.

Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy Budapest közel 200 szűkebb körzetéből (mint például Újlipótváros, Belső-Ferencváros, vagy Budaliget) összesen 87-ből elérhető egy-egy Bubi állomás kevesebb mint 30 perc sétával, míg mindössze 44 környékről tart ez a séta 15 percnél kevesebb ideig. Úgy tűnik, ez mindössze a város negyede, viszont ezek a környékek viszonylag jó átfedésben vannak a belső területekkel – itt átlagosan öt és fél perc sétát követően pattanhatunk fel egy Bubi kerékpárra. De mi a helyzet a külső városrészekkel?

15 perc sétával szinte bárhonnan elérhető egy bicikliút

A Bubi nyilvánvaló belváros-fókusza ellenére a külső kerületek lakóinak sincs okuk aggodalomra. A Mozgásvilág térképe szerint Budapesten jelenleg több mint 750 kilométernyi kijelölt bicikliút található. Ennek nagyjából 54 százaléka ajánlott és/vagy kerékpáros nyommal ellátott útvonal, míg a maradék nagyjából egyenletesen oszlik meg a gyalog-kerékpárutak (108 km), önálló kerékpárutak (99 km), kerékpársáv/közös használatú buszsávok (91 km) és hozzájuk képest kicsit lemaradva a kerékpárral két irányból is használható egyirányú közutak (47 km) között.

Mindez a percben, gyalogosan elérhető sétaidőben is jól látszik: gyakorlatilag minden környékre igaz, hogy kevesebb mint negyed óra sétával bicikliúthoz érhetünk, sőt, a területek háromnegyedéről kevesebb mint öt perc alatt elérhetünk a biztonságos kerékpáros közlekedéshez (ami átlagos biciklis tempóval alig egy-két perc). Ezek szerint ha közösségi helyett saját kerékpárral közlekedünk, viszonylag kevés olyan része van Budapestnek, ahonnan ne lehetne percek alatt bekapcsolódni a városi közlekedés vérkeringésébe.

A modern urbanisztikai elméletek, így a tizenöt perces város modellje szerint egy környék akkor igazán élhető, ha lakói a mindennapi életükhöz szükséges szolgáltatásokat gyalog vagy kerékpárral negyed órán belül elérhetik. Ennek fényében az előző bekezdések elérhetőségi számai azt mutatják, hogy Budapest kimondottan élhető kerékpáros közlekedés szempontjából, bár a Bubi-lefedettségnek kétségkívül van még tere a további fejlődésre. Ettől függetlenül, összesített élhetőség terén is kétségkívül biztatók ezek a számok, ám fontos kiemelni, hogy annak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a jó kerékpáros közlekedés – a további feltételek alapos elemzése pedig túlmutat jelen írás komplexitásán.

A szerző hálózatkutató, fizikus, a CEU és a Datapolis kutatója.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: