Károsabb a környezetre a bitcoinbányászat, mint a globális marhahús-előállítás
Az elmúlt öt évben 126-szorosára nőtt a legismertebb kriptovaluta, a bitcoin bányászatának környezetterhelése, és ezzel egy olyan iparág jött létre, amelyik károsabb a klímára mint a teljes globális marhahúsipar – írta a New Scientist egy friss amerikai tanulmányra hivatkozva, amely csütörtökön jelent meg a Scientific Reports folyóiratban.
A bitcoinbányászat dióhéjban úgy zajlik, hogy számítógépek hálózata verseng azért, hogy minél előbb megfejtsen egy bonyolult matematikai problémát. A folyamat során tulajdonképpen a kriptovaluta tranzakcióit validálják, és aki elsőként oldja meg a feladványt, az munkájáért cserébe bitcoint kap. Mivel a feladványt megoldó számítógépek éjjel-nappal futnak, a bányászatnak óriási energiaigénye van. Benjamin Jones, az Új-Mexikói Egyetem közgazdaságtudományi tanszékének docense és a tanulmány vezető szerzője szerint rengetegen vesznek részt ebben a rejtvényfejtő játékban, mivel rengeteg pénzről van szó, miközben hatalmas mennyiségű elektromos áramot használnak fel, amelynek oroszlánrésze fosszilis energiahordozókból származik.
A bitcoinbányászat környezetterhelésének meghatározásához Jones és kutatótársai először kiszámolták, hogy 2016 és 2021 között mennyi bitcoint bányásztak összesen. Ezután a bányászok helyszíneit és az általuk valószínűleg használt energia típusát és mennyiségét megbecsülve kalkulálták ki az egy bitcoinra eső karbonterhelés mértékét.
Munkájukból kiderült, hogy az elmúlt öt évben exponenciálisan nőtt a bitcoinbányászat szén-dioxid-kibocsátása, így becsléseik szerint 2021-re minden egyes kibányászott kriptopénz több mint 11 ezer dolláros (több mint 4,7 millió forint) környezeti költséget jelent.
Ennek a növekedésnek az egyik oka, hogy sokkal többen bányásznak ma kriptovalutákat, mint öt éve, és egyetlen bitcoin kibányászásának költsége 2016 elejétől kezdve 2021 végéig 430 dollárról (körülbelül 180 ezer forint) 46 ezer dollárra (majdnem 20 millió forint) ugrott.
A kutatócsoport azt is megvizsgálta, mennyit ér egy bitcoin a bányászathoz kapcsolt környezeti károkat tekintve, és ez hogyan viszonyul más iparágak környezetterheléséhez. Az eredményeik szerint a bitcoinból származó minden egyes dollárra, amelyet 2016 és 2021 között bányásztak, 35 centben mérhető környezeti kár esik. Ugyanebben az időszakban a nyersolajból előállított benzin minden egyes dollárjára 41 cent mértékű környezetterhelés kalkulálható, míg a marhahús előállítása dolláronként 33 centben mérhető környezeti kárt jelent.
Camilo Mora, a Hawaii Egyetem biodiverzitással foglalkozó professzora szerint az eredmények segítenek kontextusba helyezni a bitcoin és más kriptovaluták által okozott környezeti károkat, amelyek nagyrészt észrevétlenek maradnak, pedig itt lenne az ideje, hogy a kormányok elkezdjék szabályozni és környezetvédelmi szabványokhoz kötni a kriptovaluták használatát.
Az Ethereum nevű, szintén népszerű kriptovaluta szeptember elején váltott környezetkímélőbb modellre, és Jones abban bízik, hogy a technikai akadályok ellenére a bitcoin lehet a következő.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: