Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
A neandervölgyi szerszámokat és fegyvert faragott, jól úszott, sasokkal vadászott, beszélni is tudott, sőt gondoskodott társairól. Arra viszont, hogy művészi hajlamokkal is megáldotta az ég, eddig kevés bizonyíték létezett.
A kovakőből készült eszközök lehettek a neandervölgyiek svájci bicskái: nemcsak késként és baltaként használták a kőszerszámokat, hanem egy új kutatás szerint tüzet is gyújthattak velük.