David Attenborough még idén egy dokumentumfilmben mutatja be a 220 ezer éves leleteket, amelyek a neandervölgyi emberek korabeli életkörülményeiről is árulkodhatnak. Mivel a bányának csak egy kis részét tárták fel, még több mamut kerülhet elő a közeljövőben.
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.
A neandervölgyi szerszámokat és fegyvert faragott, jól úszott, sasokkal vadászott, beszélni is tudott, sőt gondoskodott társairól. Arra viszont, hogy művészi hajlamokkal is megáldotta az ég, eddig kevés bizonyíték létezett.
A kovakőből készült eszközök lehettek a neandervölgyiek svájci bicskái: nemcsak késként és baltaként használták a kőszerszámokat, hanem egy új kutatás szerint tüzet is gyújthattak velük.