Hogyan altassunk el egy gyereket?
Fedor Anna elméleti biológus, két gyermeket nevel, és a kislánya életének első évében döbbent rá arra, hogy az alvás nem is annyira magától értetődő dolog egy csecsemő életében, mint hinné az ember. „Eleinte nem gondoltam problémának, hogy pár óránként éjszaka is felkel, de 7-8 hónapos korára tarthatatlanná vált a helyzet” – mondja. Ekkor kezdett el először könnyen elérhető internetes forrásokból tanácsokat gyűjteni, majd Facebook-csoportokban keresett segítséget. Felismerve az egyes vélemények között feszülő ellentéteket, hamar rájött, hogy a tudományos munkákban könnyebben megtalálja a kérdéseire a választ, mint a Facebookon.
Felkutatta hát az elérhető szakirodalmakat, könyveket és cikkeket nézett át, és végül nemcsak a saját kislánya és később a kisfia altatását tudta egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tenni, hanem sok száz és várhatóan még több ezer kisbaba alvását könnyítette meg.
Szeptember végén jelent meg ugyanis magyarul a korábban ebook formájában angolul elérhető könyve (The baby sleep book, magánkiadás, 2020) Mint a bunda címmel a Park Könyvkiadó gondozásában. A kétszáz oldalas kötet nem elméleti összefoglaló, sokkal inkább egy jól áttekinthető formátumban összeállított gyakorlati segédlet ahhoz, hogy a családok számára kevesebb feszültséget jelentsen a gyermek gyakori ébredéséből fakadó kialvatlanság.
Öt lépés a jobb alvásért
A Fedor által kidolgozott alváscoaching-módszer egyszerre épít a szakirodalomra és a biológus saját tapasztalataira. Elmondása szerint könyvével az volt a célja, hogy megspórolja másoknak a hosszú kutakodást, és olyan módszert kínáljon, ami gyakorlatilag bárki számára alkalmazható. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, Fedor azonban hamar feloldja a könyvben is magyarázatával. Az alváscoaching nem részesít előnyben egyetlen nevelési elvet, nem kizárólag valamelyik kötődési stílus esetében alkalmazható, és egyaránt bevethető szoptatott és tápszeres babáknál is.
A módszer neve, a PEACE az alábbi öt lépés kezdőbetűiből adódik:
problémák és célok kijelölése
elég jó napirend betartása
alvásra hangoló esti rutin kialakítása
csend és sötétség megteremtése a hálószobában
elfogadható alvási asszociációk rögzítése
A névválasztás egyben utal arra is, hogy Fedor a békés nevelés elveit részesíti előnyben, ami a kutatások szerint a gyerekek számára a legelőnyösebb nevelési stílus. Hangsúlyos továbbá, hogy a módszer alkalmazásának célja a békés, nyugodt együttélés feltételeinek megteremtése, aminek az egyik sarokköve a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás – a babáknak és a szülőknek egyaránt. A PEACE ugyanúgy tekintettel van a kisbaba igényeire, mint a szülők kényelmére, mert a szerző szerint tartós megoldást nem hozhat olyan módszer, ami vagy az egyik vagy a másik fél igényeit semmibe veszi. A szélsőségeket meghagyja a közösségi médiában hadakozó csoportoknak, bár nem titkolt célja saját online jelenlétével, hogy kisimítsa az ellentéteket, és olyan megoldásokat kínáljon fel, amelyek között minden szülő megtalálja a hozzá legjobban illőt.
A tartós siker érdekében mindent egyszerre kell jól csinálni, de ez egyáltalán nem lehetetlen
Fedor szerint az alvásról folyó vitákban a leginkább megosztó terület az alvástréningezés kérdése. Úgy tapasztalta, hogy ezzel kapcsolatban a közvélemény sarkos, míg a szakirodalom sokkal megengedőbb, és még a kötődő nevelés mellett érvelők sem olyan elutasítók, mint azok, akik a közösségi médiában fejtik ki véleményüket. Az alvástréning lényege, hogy a baba megtanuljon önállóan is elaludni a megfelelő környezetben, így az éjszakai ébredések után nincs szükség hosszas altatásra.
Ahhoz azonban, hogy az alvástréning időszerűvé váljon, egy sor más feltételnek is teljesülnie kell. Erre mondja azt Fedor, hogy az alváscoachingban talán az a legnehezebb, hogy mindennek egyszerre kell összeállnia. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletesnek kell lennie a folyamatnak, inkább azt, hogy következetesnek.
Az első lépésben a szülőnek értékelnie kell a fennálló helyzetet, és reálisan megvalósítható célok mellett kell elköteleznie magát. Ezeket befolyásolhatják a testvérek, az életkörülmények, a munka, a napközbeni elfoglaltságok és persze az is, hogy mikor ki van a gyermekkel. Ezután lehet felépíteni a megfelelő napirendet, amiben érdemes kitérni az etetések és a játék időpontjára is. A könyv ehhez nemcsak ötleteket ad, de a munkafüzet lépésről lépésre végigvezeti az olvasót azon is, hogyan érdemes bevezetni az új rendszert a baba életébe. A szerző olyan megosztó kérdésekre is kitér, mint a napi képernyőidő, amivel kapcsolatban megengedő és praktikus álláspontot képvisel: segít megtalálni a kütyük helyét a gyerekek életében.
Ha a mindennapok már szervezettebbek, az alvási körülmények is javíthatók. Szükség lesz egy mindennap elvégezhető esti rutinra és csendes, letisztult hálószobára, ahol a baba alszik majd. Bár teljesen evidensnek tűnik, hogy az alváshoz sötétre van szükség, sok szülő csak tavasszal, a napok hosszabbodásával döbben rá, hogy a korán felkelő nap első sugarai hajnalban felébresztik a kisbabákat.
Az alvástréning csak akkor kezdődik, amikor a fentiek már stabilan a baba életének részévé váltak, de sok gyermek esetében már egy-egy lépés bevezetése önmagában is eredményes. Fedor azt is hangsúlyozza, hogy az alvási szokásokon csak akkor kell változtatni, ha problémásak. Ha a kisbaba jól érzi magát, és a szülők is elégedettek, nem kell bolygatni a rendszert, ha viszont valami nem működik jól, érdemes belekezdeni az alváscoachingba.
Több, mint az alvástréning egyik fajtája
Ha az első négy lépés működik, jöhet a konkrét alvástréning. A sokakat megosztó feladat főleg a könnymentes és sírni hagyós tengelyen töri ketté a szülőtársadalmat. Fedor viszont nem foglal állást, a könyv és a módszer befogadó jellege itt mutatkozik meg igazán. Hangsúlyozza, hogy az elfogadható alvási asszociációk mindenkinek mást jelenthetnek, és a cél nem feltétlenül az önálló alvás, hanem a fenntartható, a család összes tagja számára elfogadható alvási és altatási módszer megtalálása. Szabadságot ad a szülőknek abban, hogy milyen eszköztárat választanak, és arra bátorítja őket, hogy legyenek következetesek a folyamat során. Bár a nem kívánt alvási asszociációk megszüntetése a legnehezebb feladat az alváscoachingban, az alvástréning pár hét alatt tartós eredményeket hoz.
„A szakértők szerint sem sérül az ősbizalom az alvástréning miatt, a babák kötődése nem romlik el attól, hogy megtanulnak egyedül is elaludni” – mondja Fedor. A megfelelő alvási asszociációk rögzülése után viszont az egész család élete békésebbé válhat. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a 3-4 hónaposnál fiatalabb csecsemőket nem szabad alvástréningezni, ők még nem tudják önállóan szabályozni az érzelmeiket, ehhez mindenképpen a szülőre van szükség. A könyv felsorolja a gyakran alkalmazott tréningmódszereket azok előnyeivel és hátrányaival, így a szülők kiválaszthatják azt, amelyik a saját nevelési szemléletükhöz a leginkább passzol.
A következetesség mellett fontos a rugalmasság is. Fedor szerint erre főleg akkor van szükség, amikor egy új élethelyzet alvásborulást idéz elő, és a megszokott módszerek nem működnek. Ilyenkor gyors visszatérést javasol, szükség esetén pedig kisebb változtatásokat.
Az alváscoachingban egyébként nemcsak könyvével, hanem konzultációkkal és a folyamatosan fejlesztés alatt álló mobiltelefonos alkalmazással is támogatja a szülőket. Az app folyamatos visszajelzésekre ad majd lehetőséget, emellett a szülők számára is megkönnyítheti az alváskövetést, így gyorsabban tudnak reagálni a változásokra és a gyermek felmerülő igényeire. Emellett személyre szabott tervek kidolgozásában támogatja a hozzá fordulókat, hogy saját tapasztalataival és a tudományos kutatások eredményei alapján javítson a kisbabák alvásán.
(Fedor Anna: Mint a bunda. Park Könyvkiadó, Budapest, 2022., a magyar kiadást fordította: Dedinszky Zsófia a 2020-ban megjelent The baby sleep book alapján)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: