Meghalt James McDivitt űrhajós, az Apollo 9 és a Gemini IV missziók parancsnoka. Az űrhajós elévülhetetlen érdemeket szerzett az űrkutatásban, az ő parancsnoksága alatt hajtották végre az első amerikai űrsétát is (a valódi első űrsétával elkéstek: ezt Alekszej Arhipovics Leonov csinálta meg három hónappal korábban).

Az 1965-ös Gemini IV misszió megdöntötte az űrben tartózkodás addigi amerikai rekordját, amelyet a Mercury 9-cel állítottak be: ekkor 34 órát töltöttek az űrben, míg a Gemini négy napot. Az 1969-es Apollo 9 misszió tíz napon át tartott, és mérföldkőnek számít az Apollo-programban: ez volt az első alkalom, hogy az Apollo teljes felszereléssel indulhatott.

A holdkomp tesztje

Ez volt a holdkomp (Lunar Module, LM) első útja is, az Apollo 9 misszión pedig tesztelték is az egységet, minden olyan manővert szimuláltak, amelyet aztán a holdkomp élesben is végrehajtott néhány hónappal később, 1969 júliusában.

McDivitt összesen 14 napot töltött az űrben, 1969 után 1972-es leszerelésééig az Apollo-program vezetőjeként dolgozott. Munkájáért a NASA három alkalommal is kitüntette, a Distinguished Service Medalt kétszer, az Exceptional Service Medalt egyszer kapta meg. Négy tiszteletbeli díszdoktori cím és számos egyéb kitüntetés birtokosa volt.

James McDivitt az arizonai Tucsonban, családja és barátai körében hunyt el 93 éves korában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Sosem látott minőségben jelentek meg a Holdra szállások feljavított fényképei

Bodnár Zsolt tudomány 2022. szeptember 12.

Az Apollo-program eredeti képanyagát mélyfagyasztásban tartja a NASA, de egy brit űrrajongó hozzáférést kapott a fotókhoz és a filmekhez, hogy digitálisan feljavítsa őket. A munkájából 400 oldalas fotókönyv készült.

A NASA felvázolta, hogyan nézhet majd ki az első emberes Mars-expedíció

Bodnár Zsolt tudomány 2022. május 18.

A 30 napos küldetés során két űrhajós a Mars körül keringene, míg ketten egy nagy lakó-marsjáróban szelnék a poros felszínt. Az még nagy kérdés, hogy a kilenc hónapos utazás után mennyire lesz erejük sétálni a Földhöz képest egyharmadnyi gravitációval rendelkező bolygón.

A brit királyi csillagász szerint felesleges embert küldeni a világűrbe, elég, ha milliomosok és robotok utazgatnak a Holdra vagy a Marsra

Qubit.hu tudomány 2022. május 2.

Martin Rees azt állítja, hogy kár a közvagyont drága és veszélyes emberes küldetésekre pazarolni: a valóban hasznos kutatásokhoz nincs szükség másra, csak jól megtervezett robotokra.