A hallgatókat azzal csábítjuk, hogy itt világszínvonalú kutatások zajlanak, miközben hetek óta nincs meleg víz a laborban

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A múlt héten megírtuk, hogyan érintik a hazai kutatóintézeteket az egyre dráguló energiaárak: a kávéfőzőt még talán, a részecskegyorsítókat már nemigen tudják majd bekapcsolni. Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója lapunknak elmondta, hogy a részecskegyorsítójuk működését úgy ütemezték át, hogy október végétől márciusig egyáltalán ne kelljen használni, és a hétből három épületbe költöztetik át az irodákat, hogy a maradék négy épületben elég legyen a laboratóriumokat a kísérletek által megkívánt állandó hőmérsékleten tartani. A Debreceni Atommagkutató Intézetben ugyancsak igyekeznek az év végéig maximumra pörgetni a részecskegyorsító kihasználtságát, mert fogalmuk sincs, hogy januártól tudják-e fedezni a működtetését.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat az eredetileg a tudományos munkára szánt forrásokból tervezi finanszírozni az egekbe szökő rezsi árának legalább egy részét, a legnagyobb költséget kitermelő Természettudományi Kutatóközpontban a folyosói pletykák szerint komolyan korlátozhatják a nagy fogyasztású berendezések használatát, és akadnak olyan kutatóintézetek is – a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet mellett a Nyelvtudományi és a Humán Tudományi Kutatóközpontok –, amelyek kénytelenek hetekre lehúzni a rolót.

Bár hasonló értesülések az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karáról (ELTE TTK) is kiszivárogtak, kérdéseinkre sem a kar dékánja, sem az egyetem kancellárja nem árult el részleteket arról, hogyan készül az egyetem a téli hónapokra. Cikkünk megjelenése után azonban az ELTE TTK egyik kutatója megkereste lapunkat, és dokumentumokkal igazolta, hogy a karon komoly válságra készülnek. A neve elhallgatását kérő tudós így jellemezte a rohamosan romló hangulatban zajló kari mindennapokat:

„Igazi Patyomkin-falut építgetünk: nagyban folyik a szervezkedés a Kutatók Éjszakájára, igyekszünk minél több hallgatót azzal a szlogennel a karunkra csábítani, hogy itt világszínvonalú kutatások zajlanak, miközben az épületben hetek óta sehol nincs meleg víz. Ők persze ezt nem fogják látni, mert még ha be is mennek a mosdóba, nem tudják majd, hogy a laboratóriumi csapokból is csak hideg víz folyik, és hamarosan a 10 Celsius-fokos épületekben kell majd dolgoznunk.”

Grigorij Patyomkin orosz hadvezér és diplomata azzal szerzett magának kétes hírnevet a 18. században, hogy Nagy Katalin cárnő ágyasaként színházi díszletekből komplett falvakat „épített újjá”, és statisztákkal játszatta el a nép szerepét, hogy az oda látogató uralkodó elégedett lehessen alattvalói jóléte láttán. Azt, hogy valami hasonló zajlik az ELTE TTK lágymányosi kampuszán is, forrásunk azzal szemléltette, hogy a kari dékáni hivatal néhány nappal azelőtt plakátolta tele a kampusz északi és déli tömbjét lelkesítő üzenetekkel, mielőtt figyelmeztetés nélkül egyik napról a másikra elzárták a meleg vizet. 

Az ELTE Lágymányosi kampuszának északi és déli tömbjeFotó: Wikimedia Commons

Forrásunk szerint ez nem azért problémás, mert az ELTE dolgozóinak kényelmesebb lenne meleg vízben elmosogatni a kávéscsészéiket, hanem azért mert hideg vízben az intézetben a mikrobiológiai, állatkísérletes vagy genetikai vizsgálatok után sem tudják a kísérleti eszközöket, vagy éppen a ketreceket rendesen elmosni. Az ELTE falaira kiragasztott plakátok mégis azt sugallják, hogy a hatékony szervezeti kultúrának és a pénzügyi stabilitásnak köszönhetően az ELTE TTK a régió négy legjobb természettudományi karának egyike lesz a közeljövőben. 

Úgy azonban nemcsak éllovasnak, versenyképesnek sem könnyű lenni, hogy az ELTE TTK kutatói közül sokan azt sem látják biztosítottnak, hogy a már folyó kutatásaikat a szerződésekben vállalt határidőre teljesíteni tudják. Az egyetemi folyosókon terjedő pletykák szerint ugyanis az ELTE TTK eddigi, nagyságrendileg 500 millió forintos villanyszámlája a jövőre akár a 12-szeresére is emelkedhet, amit a Qubitnek nyilatkozó kutató szerint a karnak az oda járó diákok után járó fejpénz teljes összege sem igen fedez.

Félreértett megszorítások

A menedzsment a kari kutatókkal nem osztotta meg, hogyan kívánja feloldani a bevételek és a várható kiadások között feszülő meglehetősen éles ellentmondást; egy kiszivárgott levelezés alapján sokan úgy gondolják, hogy a potenciális megoldások nemcsak az oktatást, hanem a kutatómunkát is ellehetetlenítik. Arról a kancellária eleve döntött, hogy a dolgozószobákban, előadókban, folyosókon és mellékhelyiségekben elzárják a fűtést, ezekben legfeljebb 10 Celsius-fok körüli hőmérséklet lesz a hideg beálltával. Az intézetigazgatókat, majd rajtuk keresztül a tanszékek, kutatócsoportok, kutatólaboratóriumok vezetőit pedig október elején arra utasították, hogy írják össze, mely laboratóriumok fűtését tartják feltétlenül szükségesnek – a direktíva szerint a korábban használt területeknek legfeljebb a 25 százalékát hasznosíthatják. A kari dékán, Kacskovics Imre immunológus professzor október 7-én el is küldte a kancelláriának, hogyan tudják összébb húzni magukat. (A teljes dokumentumot a feladók és a címzettek adatainak védelmében nem, annak csak egy részletét közöljük.)

Hivatali mércével mérve viharos sebességgel kaptak választ a kancelláriától: október 11-én Nováki Tamás műszaki főigazgató arra hívta fel a dékán figyelmét, hogy a kutatók „félreértelmezték a feladatot”. Az ugyanis nem arról szólt, hogy minden kutatócsoport az addig általa használt laboratóriumi terület negyedét használhatja a téli hónapokban is, mivel az intézetek területileg elszórva helyezkednek el az épületben, a fűtést pedig közös strangokról kapják. A kancellária elvárása pedig az, hogy a felszálló vezetékek jelentős részén egyáltalán ne legyen fűtés. A kutatók legfeljebb abban találhatnak némi megnyugvást, hogy a kancellária szerint annak nincs akadálya, hogy a fűtetlen épületbe télen is bejárjanak dolgozni:

Az ELTE TTK Qubitnek nyilatkozó kutatója szerint a titkolózás nemcsak azért problémás, mert nem felel meg „az egyetemi autonómia és közösség nosztalgikus emlékeinek”, hanem azért is, mert az intézetek, kutatócsoportok vezetői nem kaptak műszaki rajzokat az épületről, így fogalmuk sincs arról, hogyan optimalizálhatnák a területigényüket úgy, hogy a kutatásokat ne kelljen hónapokra megszakítani.

Több olyan kutatócsoport is van, amely kísérleti állatokkal dolgozik, ezeknek a tartási körülményeit pedig törvény szabályozza, amely egyebek mellett arra tér ki, hogy a rágcsálóknak 70 százalékos páratartalmat és 21 Celsius-fokot, a halaknak 26-28 Celsius-fokot, míg a madaraknak – fajtól függően – 20 Celsius-fokot kell biztosítani.  Megoldásként az állatokat is használó kutatók szóbeli ígéreteket kaptak arra, hogy a fűtést olajradiátorokkal, a melegvizet pedig bojlerekkel biztosítja majd a vezetőség, ám mindezek egyelőre nem üzemelnek. 

Az új információk birtokában ismét levélben kerestük az ELTE TTK dékánját és Scheuer Gyulát, az ELTE kancellárját, hogy megtudjuk, valóban kell-e akár márciusig is online oktatásra számítani az egyetemen; igaz-e, hogy a kutatók által a téli hónapokra is szükségesként megjelölt laboratóriumi területek nagyságát további egy nagyságrenddel kellene csökkenteni a spórolás jegyében; igaz-e, hogy néhány laboratóriumon kívül az egész épületben nem lesz fűtés a téli hónapokban, és hogy mindez veszélyezteti-e a nagyobb kutatási projektek bármelyikét. Amint válaszolnak, megírjuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: