A barátság és a társas kapcsolatok a belek egészségére is jótékony hatással vannak
Jól ismert tény, hogy a társas kapcsolatok elengedhetetlenek a jó egészséghez és a jólléthez az olyan szociális állatoknál, mint az ember vagy más főemlősök. Ahogy arra is egyre több a bizonyíték, hogy a bél mikrobiomja a bél-agy tengelyen keresztül kulcsszerepet játszik a fizikai és mentális egészségünkben. Az Oxfordi Egyetem Kísérleti Pszichológiai és Pszichiátriai Tanszékének kutatói most azt vizsgálták, hogyan hat egymásra a társas viselkedés és a bél mikrobiomjának egészsége.
A kutatók a Puerto Rico keleti partjainál fekvő Cayo Santiago szigetén élő, több mint 1000 egyedből álló majompopuláció egy társas csoportját figyelték meg, amelyet 22 hím és 16 nőstény rézuszmajom alkot. A csoport tagjaitól összesen 50 székletmintát gyűjtöttek be, míg a szociális kötődés mérésére az tekintették irányadónak, hogy az egyedek mennyi időt töltöttek egymás szőrének kurkászásával, ami a kapcsolatteremtés és -fenntartás legfőbb módja a makákóknál.
A székletminták DNS-szekvenciáinak elemzésével megmérték a bél mikrobiomjának összetételét és diverzitását, majd megnézték, ez milyen összefüggésben áll a társas kapcsolataikkal. Mint kiderült, a társaságkedvelő majmoknak több hasznos mikrobájuk van, vagyis „a társas interakciókban való részvétel pozitív kapcsolatban állt bizonyos jótékony funkciókkal rendelkező bélbaktériumok bőségével, és negatív kapcsolatban a potenciálisan patogén mikrobák előfordulásával”.
A legbarátságosabb majmoknál az erős gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkező Faecalibacterium és a Prevotella nemzetségek voltak jelen nagy számban, míg a kevésbé szociális majmoknál gyakran előfordult a Streptococcus, amely az emberekben is olyan betegségeket okozhat, mint a torok- vagy a tüdőgyulladás.
Azt azonban nehéz felmérni, hogy a társaságkedvelés következik az egészséges bélmikrobák jelenlétéből, vagy éppen a jó társaság miatt szaporodnak el az egészséges baktériumok. „A társas viselkedés és a mikrobiális összetétel közötti kapcsolat a mikrobák egymásnak való átadásának közvetlen eredménye lehet, például a kurkászás révén. De lehet közvetett hatás is, mivel a kevesebb baráttal rendelkező majmok stresszesebbek lehetnek, ami hatással van a mikrobák bőségére. És tudjuk, hogy ez kölcsönös kapcsolat, és amellett, hogy a viselkedés befolyásolja a mikrobiomot, a mikrobiom is hatással lehet az agyra és a viselkedésre” – mondta Katerina Johnson, a kutatás vezetője.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: