Háromszor lassabban gyógyulnak az ember sebei más emlősök bőrsérüléseinél
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
főemlős
Tudják a majmok, hogy mit nem tud a másik, és segítenek neki, ha a csapatmunka sikere ezen múlik
Az emberek képesek felmérni, hogy mivel van tisztában a beszélgetőpartnerük, és ehhez mérten képesek alakítani a kommunikációjukat is. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a bonobók is képesek erre, ha a kísérlet végén megkapják a jutalmat.
A csimpánzok olyan sebességgel kommunikálnak egymással, mint az emberek
A csimpánzok összetett, kézjelekkel történő társalgása 120 milliszekundumos átlagos válaszidővel zajlik, ami közel áll az emberi párbeszéd gyorsaságához.
Most először figyelték meg, hogy egy vadon élő állat gyógynövényekkel kezeli magát
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Megfejtették, miért halt ki a valaha élt legnagyobb emberszabású, a Gigantopithecus blacki
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Azért fejlődött ki a hajlékonyabb vállunk és könyökünk, hogy le tudjunk mászni a fáról
Míg az emberek, a főemlősök és a majmok szinte ugyanúgy másznak fára, lefelé egészen más a mozgásuk, ami a kar ízületeinek eltérő evolúciójának köszönhető.
Az ember és a majmok közös ősei már 40 millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt maszturbáltak
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
A csimpánzok félelmi reakcióiból egy kezdetleges nyelv elemei rajzolódnak ki
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Ősi vírusok hulladéka védi az embriókat a retrovírusos fertőzésektől
A SUPYN fehérje több tízmillió éve alakult ki egy főemlős ősünket megfertőző retrovírusból, és korai fejlődési szakaszukban máig védi az emberi embriók sejtjeit egyes kórokozók ellen.
A barátság és a társas kapcsolatok a belek egészségére is jótékony hatással vannak
Az Oxfordi Egyetem kutatói rézuszmajmok csoportjait vizsgálták, és azt találták, hogy a társaságkedvelőbb egyedeknél inkább a hasznos bélbaktériumok vannak túlsúlyban, a kevésbé szociális majmoknál viszont a patogén mikrobák szaporodnak.
A szelfihez ragaszkodnak, maszkot már kevésbé akarnak hordani a majomnéző turisták
Egy nemzetközi kutatócsoport friss felmérése azt vizsgálta, hogy milyen kompromisszumokra lennének hajlandók a látogatók a főemlősök védelme érdekében. A legtöbben nem akarnak szemetelni, sokan nem akarnak maszkot hordani, a mostani adatokból kiderül, hogy milyen egészségvédelmi intézkedéseket éri meg bevezetni a majommegtekintő helyeken.
A gége egyszerűsége lehet az emberi beszédkészség kulcsa
Az emberi hangszálakról hiányzik a hanghártya és a főemlősökre jellemző ballonszerű gégeszerkezet. Bár ezek elengedhetetlenek a hangos és magas hangok létrehozásához, amire az állatvilágban szükség lehet, gátolják a hangmagasság hatékony és rugalmas szabályozását.
Egyetlen gén, a nagyobb termékenységért felelős BRCA2 mutációja tette sokkal fogékonyabbá az embert a rákra
Egy új kutatás szerint az úgynevezett Angelina Jolie-gén lehet a felelős azért, hogy más főemlősöknél sokkal hajlamosabbak vagyunk a rákos betegségekre.
A fiatal hím orangutánok kevésbé hallgatnak az anyjukra, mint a nőstények
A Zürichi Egyetem egy friss kutatása szerint a szumátrai és borneói orangutánok tanulási mintázatai attól is függenek, hogy milyen neműek: a hímek inkább egy másik csoport tagjait utánozzák, a nőstények viszont az anyjuk viselkedését másolják.
A majmok viccelődése az emberi humor evolúciós előfutára
A majmoknál megfigyelt heccelődés növeli az elköteleződést, és az elmét is csiszolja. És bár az összetett viccek és szójátékok képzéséhez szükséges kognitív kapacitás feltehetően nincs meg a főemlősökben, a viccelődés iránti lelkesedésük mértéke összevethető az emberekével – derült ki egy átfogó antropológiai kutatásból.