Áttörés a nevetéskutatásban: 15 millió éve vigyorognak egymásra a főemlősök
Néhány apróbb különbség ellenére az állatvilágban egyedülálló mimikával kísért vokalizáció ritmikus szerkezete ugyanaz a mai emberszabásúak és az emberek esetében.
főemlős
Menhellyé alakíthatják Amerika legnagyobb főemlőskutató központját
Bár az Oregoni Egészségtudományi Egyetem igazgatótanácsa az Oregoni Nemzeti Főemlőskutató Központ átalakítására szavazott, még nem biztos, hogy a létesítményben valóban megszűnnek majd az állatkísérletek.
Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Meghalt Jane Goodall, aki nevet adott a csimpánzoknak
A világhírű primatológus meg volt győződve róla, hogy a csimpánzok a nyelv kialakulása előtti utolsó szakaszban járnak, éppen keresik a zárat, és rövidesen a kulcsot is megtalálhatják.
A bonobók is optimistábbak lesznek, ha nevetést hallanak
Az embereknél már korábban megfigyelték, hogy jókedvükben megnő a kockázatvállalási hajlandóságuk is, de ez az első eset, hogy más főemlősöknél is kimutatták ezt a tendenciát.
Háromszor lassabban gyógyulnak az ember sebei más emlősök bőrsérüléseinél
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
Tudják a majmok, hogy mit nem tud a másik, és segítenek neki, ha a csapatmunka sikere ezen múlik
Az emberek képesek felmérni, hogy mivel van tisztában a beszélgetőpartnerük, és ehhez mérten képesek alakítani a kommunikációjukat is. Egy friss kutatásból kiderült, hogy a bonobók is képesek erre, ha a kísérlet végén megkapják a jutalmat.
A csimpánzok olyan sebességgel kommunikálnak egymással, mint az emberek
A csimpánzok összetett, kézjelekkel történő társalgása 120 milliszekundumos átlagos válaszidővel zajlik, ami közel áll az emberi párbeszéd gyorsaságához.
Most először figyelték meg, hogy egy vadon élő állat gyógynövényekkel kezeli magát
Egy vadon élő szumátrai orangután egy helyiek által ismert gyógynövény nedveivel kente be az arcán keletkezett sérülést. A kutatók szerint Rakus szándékosan kezelte a növénnyel a sebet, ami ezután egy hónap alatt tökéletesen be is gyógyult.
Megfejtették, miért halt ki a valaha élt legnagyobb emberszabású, a Gigantopithecus blacki
A 3 méter magas, több mint 200 kilós majom 2,3 millió évvel ezelőtt jelent meg a mai Kína déli részén, és akkoriban tűnt rejtélyes körülmények között, amikor a Homo sapiens megjelent.
Azért fejlődött ki a hajlékonyabb vállunk és könyökünk, hogy le tudjunk mászni a fáról
Míg az emberek, a főemlősök és a majmok szinte ugyanúgy másznak fára, lefelé egészen más a mozgásuk, ami a kar ízületeinek eltérő evolúciójának köszönhető.
Az ember és a majmok közös ősei már 40 millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt maszturbáltak
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
A csimpánzok félelmi reakcióiból egy kezdetleges nyelv elemei rajzolódnak ki
Egy műkígyóval tréfálták meg az állatok egy csoportját, és megfigyelték, milyen reakciókat és milyen sorrendben adnak a fenyegetésre.
Ősi vírusok hulladéka védi az embriókat a retrovírusos fertőzésektől
A SUPYN fehérje több tízmillió éve alakult ki egy főemlős ősünket megfertőző retrovírusból, és korai fejlődési szakaszukban máig védi az emberi embriók sejtjeit egyes kórokozók ellen.
A barátság és a társas kapcsolatok a belek egészségére is jótékony hatással vannak
Az Oxfordi Egyetem kutatói rézuszmajmok csoportjait vizsgálták, és azt találták, hogy a társaságkedvelőbb egyedeknél inkább a hasznos bélbaktériumok vannak túlsúlyban, a kevésbé szociális majmoknál viszont a patogén mikrobák szaporodnak.