Minden eddiginél ősibb galaxisra bukkant a James Webb űrtávcső

2022.11.18. · tudomány

A James Webb űrtávcső (JWST) már napokkal a tudományos működésének megkezdése után ámulatba ejtette a csillagászokat az olyan korai galaxisok megfigyelésével, amelyek eddig egyetlen teleszkóp látómezejébe sem fértek bele. „Minden újdonság, amit látunk. A Webb megmutatja, hogy milyen gazdag univerzum létezik azon túl, amit elképzeltünk” – mondta Tommaso Treu, a JWST egyik vezető kutatója.

Most az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban közöltek két olyan kutatást, amely szerint minden eddiginél távolabbi és ősibb galaxisokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével, mindössze négynapos vizsgálódás után. Az egyelőre további ellenőrzés alatt álló előzetes eredmények arra utalnak, hogy a két különösen fényes galaxis fiatalabb tagja 450 millió, míg az idősebb mindössze 350 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. Összehasonlításképp a mi galaxisunk, a Tejútrendszer 800 millió évvel az univerzum születése után keletkezhetett.

Míg a korábbi rekordtartó a Hubble űrteleszkóp által felfedezett, az ősrobbanás után 400 millió évvel formálódott GN-z11 galaxis volt, most a JWST segítségével felfedeztek egy olyan galaxist, amely még ennél is fiatalabb lehet 50 millió évvel – ez végül a GLASS-z12 nevet kapta.

photo_camera A távoli galaxisok nem a nagy halmazok belsejében, hanem sok milliárd fényévvel mögöttük helyezkednek el. Az 1-es jelzésű galaxis 450 millió, a 2-es 350 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett. Az ilyen galaxisok a Tejútrendszerhez képest aprók, annak méretének csupán néhány százalékát teszik ki. Forrás: Space Telescope Science Institute Office of Public Outreach/NASA, ESA, CSA, T. Treu (UCLA), R. Naidu (Harvard)

A megfigyelések arra utalnak, hogy a világegyetem korai szakaszában meglepően sok galaxis volt a vártnál sokkal fényesebb, ami megkönnyíti a Webb küldetését, hogy megtalálja az univerzum legősibb galaxisait. A kutatók szerint ez azt is jelenti, hogy a most megfigyelt galaxisoknak az ősrobbanás után nagyjából 100 millió évvel már el kellett kezdeniük összeállni, vagyis az univerzum ősi, sötét korszaka nagyon rövid ideig tarthatott, körülbelül az egyszázada lehetett a mai korának, amit 13,8 milliárd évre tesznek a szakértők.

A két galaxis fényességére magyarázatot adhat, hogy nagyon masszívak voltak, sok kis tömegű csillaggal, vagy egy másik megoldás szerint sokkal kisebb tömegűek voltak, és kevés, de rendkívül fényes csillagokból álltak. Utóbbi elmélet szerint a csillagok kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, és elképzelhetetlenül forró hőmérséklet jellemezte őket.

A galaxisok távolságának (és így születési dátumuk) meghatározása egyelőre az infravörös színeik mérésén alapulnak, de hamarosan a JWST spektrográfiai műszere (NIRSpec) is nekilát a találatok kiértékelésének. Az eszköz vizsgálatából kiderülhet, hogyan nyúlt keresztül a fény a táguló világegyetemben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás