A James Webb űrtávcső (JWST) már napokkal a tudományos működésének megkezdése után ámulatba ejtette a csillagászokat az olyan korai galaxisok megfigyelésével, amelyek eddig egyetlen teleszkóp látómezejébe sem fértek bele. „Minden újdonság, amit látunk. A Webb megmutatja, hogy milyen gazdag univerzum létezik azon túl, amit elképzeltünk” – mondta Tommaso Treu, a JWST egyik vezető kutatója.

Most az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban közöltek két olyan kutatást, amely szerint minden eddiginél távolabbi és ősibb galaxisokat fedeztek fel az űrtávcső segítségével, mindössze négynapos vizsgálódás után. Az egyelőre további ellenőrzés alatt álló előzetes eredmények arra utalnak, hogy a két különösen fényes galaxis fiatalabb tagja 450 millió, míg az idősebb mindössze 350 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. Összehasonlításképp a mi galaxisunk, a Tejútrendszer 800 millió évvel az univerzum születése után keletkezhetett.

Míg a korábbi rekordtartó a Hubble űrteleszkóp által felfedezett, az ősrobbanás után 400 millió évvel formálódott GN-z11 galaxis volt, most a JWST segítségével felfedeztek egy olyan galaxist, amely még ennél is fiatalabb lehet 50 millió évvel – ez végül a GLASS-z12 nevet kapta.

A megfigyelések arra utalnak, hogy a világegyetem korai szakaszában meglepően sok galaxis volt a vártnál sokkal fényesebb, ami megkönnyíti a Webb küldetését, hogy megtalálja az univerzum legősibb galaxisait. A kutatók szerint ez azt is jelenti, hogy a most megfigyelt galaxisoknak az ősrobbanás után nagyjából 100 millió évvel már el kellett kezdeniük összeállni, vagyis az univerzum ősi, sötét korszaka nagyon rövid ideig tarthatott, körülbelül az egyszázada lehetett a mai korának, amit 13,8 milliárd évre tesznek a szakértők.

A két galaxis fényességére magyarázatot adhat, hogy nagyon masszívak voltak, sok kis tömegű csillaggal, vagy egy másik megoldás szerint sokkal kisebb tömegűek voltak, és kevés, de rendkívül fényes csillagokból álltak. Utóbbi elmélet szerint a csillagok kizárólag hidrogénből és héliumból álltak, és elképzelhetetlenül forró hőmérséklet jellemezte őket.

A galaxisok távolságának (és így születési dátumuk) meghatározása egyelőre az infravörös színeik mérésén alapulnak, de hamarosan a JWST spektrográfiai műszere (NIRSpec) is nekilát a találatok kiértékelésének. Az eszköz vizsgálatából kiderülhet, hogyan nyúlt keresztül a fény a táguló világegyetemben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Megérkezett az első kép a James Webb űrtávcsőtől, rajta a valaha megfigyelt legősibb galaxisokkal

Tóth András, Bodnár Zsolt tudomány 2022. július 12.

Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.

Nyugalom, a James Webb űrteleszkóp nem cáfolta meg az ősrobbanás elméletét

Tóth András tudomány 2022. augusztus 25.

Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.

A James Webb űrteleszkóp az univerzum legkorábbi galaxisait tárja fel nekünk

Astronomy on Air podcast 2022. október 26.

Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.