Először figyelte meg egy időben ugyanazt a célpontot a NASA két nagy űrteleszkópja, és a közös vizsgálat a különböző műszerek összjátéka miatt teljesebb képet adhat a DART misszió hatásáról.
Az űrteleszkóp infravörös képein minden eddiginél jobban kivehetők a Neptunusz gyűrűi, de a fényes metánjégfelhők mellett a bolygó különös holdja, a szinte csillagként ragyogó Triton is lenyűgöző látványt nyújt.
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Miután összeállt a 18 elemből álló óriási főtükre, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja egy tőlünk 2000 fényévre található csillag ragyogását örökítette meg, de a háttérben további csillagok és galaxisok százai tűnnek még fel.
Két héttel indítása után véget ért a hatlépcsős kicsomagolási folyamat, és kinyílt a 6,5 méteres, 18 elemből álló aranyszem, vagyis az eszköz főtükre. A műszerek kalibrálása még öt hónapot vesz igénybe, aztán kezdődhet az eddigi legambiciózusabb projekt az univerzum titkainak feltárására.
Már csak a főtükör kicsomagolása van hátra, és megkezdheti az univerzum kezdeteinek feltárására és a lakható bolygók felkutatására irányuló munkáját a világ valaha volt legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja.
Szilveszterkor még a köd és a tűzijátékok miatt nem lehetett látni a James Webbet; a zalaegerszegi Mezei Balázs január 1-én este figyelte meg a Nap fényét visszaverő űrteleszkópot, saját, otthoni távcsövével.