Egy héliumot eregető bolygó vált a Naprendszeren kívüli élet keresésének legígéretesebb célpontjává, állítja egy amerikai bolygókutató
Az LHS 1140b exobolygó egy vörös törpecsillag lakhatósági zónájában kering, tőlünk 49 fényévre.
james webb űrtávcső
Mennyei felvételt készített a James Webb űrtávcső a csillagok születéséről
A Homár-köd fiatal csillaghalmazának központi, legfényesebb pontjáról kiderült, hogy nem is egy, hanem legalább két óriási csillagból áll, amelyek egyenként 60-70-szer masszívabbak a Napunknál.
Felcsillant a remény, hogy mégis lehet lakható bolygó a 40 fényévre lévő Trappist-1 csillagrendszerben
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
Most először figyelhetjük meg egy szupernehéz fekete lyuk születését
A példátlan felfedezésre azután került sor, hogy csillagászok egy kozmikus ütközésből formálódó, szokatlan galaxist találtak a James Webb űrtávcsővel, amit alakja miatt Végtelenség galaxisnak neveztek el.
Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
Szenzációs képeket készített a James Webb űrtávcső a Jupiter sarki fényeiről
A Naprendszer legnagyobb bolygóján a sarki fény százszor olyan fényes, mint a Földön, a teleszkóp pedig minden eddiginél részletesebb felvételeket készített róla.
Életre utaló molekulát mutattak ki egy exobolygó légkörében a James Webb űrtávcsővel
A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
Íme a rettegett aszteroida, ami akár el is találhatta volna a Földet
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
Így néz ki négy exobolygó 130 fényév távolságból
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Váratlan felfedezést tettek a James Webb űrtávcsővel: a távoli galaxisok többsége azonos irányban forog
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
Hamarabb jelent meg a víz az univerzumban, mint az első galaxisok
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
A James Webb űrtávcső soha nem látott részletességgel tárta fel a Lófej-köd sötét felhőit
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
A Carl Sagan Intézet igazgatója szerint 5-10 éven belül rátalálhatunk a földönkívüli életre
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
Mély óceán boríthatja a bolygót, amit a James Webb segítségével fedeztek fel
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
Egy éhes fekete lyukat és az első csillagokat rejtheti a James Webb űrtávcső által vizsgált extrém ősi galaxis
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.