A K2-18b exobolygó, amin a dimetil-szulfidot észelték, tőlünk 124 fényévre található. Független kutatók egyelőre nincsenek elragadtatva a Cambridge-i kutatók felfedezésétől.
A 2024 YR4 becsapódásának először 3 százalék esélyt adtak, majd néhány nappal később ezt módosították zéróra. Most a James Webb űrtávcső képet is készített róla, amiből kiderül az is, hogy mekkora, és az is, hogy milyen lehet az összetétele.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
A galaxisok kétharmada az óramutató járásával megegyező irányban forog. Ez arra is utalhat, hogy hiányos az eddigi kozmológiai modellünk.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
Születő és haldokló csillagok, szétfeszülő spirálgalaxisok, ragyogó bolygók sosem látott gyűrűi és egy kozmikus kérdőjel – a James Webb idén sem pihent, mi meg csak keressük az állunkat.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
A James Webb és a Hubble űrtávcsövek a látható fény és az infravörös képek egyesítésével tárják elénk a kiszemelt galaxishalmaz részleteit.
A Hubble-állandó különböző értékeiből adódó feszültséget, a kozmológia egyik legnagyobb rejtélyét azonban nem sikerült megoldania.
Nem a Mézga család igyekszik felvenni a kapcsolatot MZ/X-szel, ez csak az M51 spirálgalaxis, vagyis az Örvény-köd.
A haldokló csillag körül kialakult planetáris köd bonyolult struktúráit eddig nehezen tudták magyarázni, de az infravörös felvételeken ott rejlik a megoldás.