A James Webb űrteleszkóp az univerzum legkorábbi galaxisait tárja fel nekünk
Közel 10 éve landolt a Marson a NASA Curiosity marsjárója, amelynek azt kellett kiderítenie, hogy rendelkezésre álltak-e a bolygón több milliárd éve az élethez szükséges körülmények. A szonda ehhez egy Gale-kráternek nevezett helyre érkezett meg, ahol egykor tavak és folyók voltak, egy radikálisan új leszállási rendszer segítségével. Választ tudott-e adni a marsjáró erre a kérdésre, és miért gondolja a küldetést vezető Ashwin Vasavada, hogy pont most áll a Curiosity rendkívüli felfedezések küszöbén?
Nyáron megérkeztek a James Webb űrteleszkóp első felvételei. A kutatók az első mélyűrképeken, amelyeken a hatalmas tömegű galaxishalmazok felnagyítják a még távolabbi objektumok fényét, pár nap alatt minden korábbinál ősibb galaxisokra bukkantak. Mit árulnak el az első adatok az ősi univerzumról, és a legkorábbi galaxisok létrejöttéről? Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Az első mélyégfelvétel bemutatása utáni NASA-sajtótájékoztatón nem is egy képet tettek először közzé az űrteleszkóptól, hanem egy színképet, ami egy másik csillag körül keringő bolygó légkörének összetételét mutatta meg. Mit várnak a csillagászok ezektől a mérésektől, és mire jó, ha közvetlenül le tudunk fényképezni egy exobolygót?
A NASA DART űrszondája szeptember végén eltalálta a Dimorphos kisbolygót és sikeresen megváltoztatta egy nagyobb kisbolygó, a Didymos körüli pályáját. Most már meg tudjuk védeni magunkat a kisbolygókkal szemben? Milyen nehézségek léptek fel a legutóbbi hasonló próbálkozásnál, amikor a NASA Deep Impact szondájának becsapódó egysége egy üstökösbe ütközött?
Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, a Google Podcasts és az Apple Podcasts felületén, sőt RSS-ben, valamint még több csatornán, iratkozz fel!
- Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot;
- a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe;
- a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz;
- a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét;
- az ötödikben, hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső;
- a hatodikban, hogy a szupernehéz fekete lyukak néha építeni is tudnak, nemcsak pusztítani;
- a hetedikben, hogy az ukrán háború milyen zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben;
- a nyolcadikban pedig a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukához kalandoztunk.
Hallgass bele ezekbe is: