A James Webb űrteleszkóp az univerzum legkorábbi galaxisait tárja fel nekünk

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Közel 10 éve landolt a Marson a NASA Curiosity marsjárója, amelynek azt kellett kiderítenie, hogy rendelkezésre álltak-e a bolygón több milliárd éve az élethez szükséges körülmények. A szonda ehhez egy Gale-kráternek nevezett helyre érkezett meg, ahol egykor tavak és folyók voltak, egy radikálisan új leszállási rendszer segítségével. Választ tudott-e adni a marsjáró erre a kérdésre, és miért gondolja a küldetést vezető Ashwin Vasavada, hogy pont most áll a Curiosity rendkívüli felfedezések küszöbén?

Nyáron megérkeztek a James Webb űrteleszkóp első felvételei. A kutatók az első mélyűrképeken, amelyeken a hatalmas tömegű galaxishalmazok felnagyítják a még távolabbi objektumok fényét, pár nap alatt minden korábbinál ősibb galaxisokra bukkantak. Mit árulnak el az első adatok az ősi univerzumról, és a legkorábbi galaxisok létrejöttéről? Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Az első mélyégfelvétel bemutatása utáni NASA-sajtótájékoztatón nem is egy képet tettek először közzé az űrteleszkóptól, hanem egy színképet, ami egy másik csillag körül keringő bolygó légkörének összetételét mutatta meg. Mit várnak a csillagászok ezektől a mérésektől, és mire jó, ha közvetlenül le tudunk fényképezni egy exobolygót?

A NASA DART űrszondája szeptember végén eltalálta a Dimorphos kisbolygót és sikeresen megváltoztatta egy nagyobb kisbolygó, a Didymos körüli pályáját. Most már meg tudjuk védeni magunkat a kisbolygókkal szemben? Milyen nehézségek léptek fel a legutóbbi hasonló próbálkozásnál, amikor a NASA Deep Impact szondájának becsapódó egysége egy üstökösbe ütközött?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, a Google Podcasts és az Apple Podcasts felületén, sőt RSS-ben, valamint még több csatornán, iratkozz fel!

  • Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot;
  • másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe;
  • harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz;
  • negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét;
  • az ötödikben, hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső;
  • hatodikban, hogy a szupernehéz fekete lyukak néha építeni is tudnak, nemcsak pusztítani;
  • hetedikben, hogy az ukrán háború milyen zavarokat okoz a nemzetközi űrkutatási és csillagászati együttműködésekben;
  • a nyolcadikban pedig a Tejútrendszer szupermasszív fekete lyukához kalandoztunk.
A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Hallgass bele ezekbe is: