Először figyelte meg egy időben ugyanazt a célpontot a NASA két nagy űrteleszkópja, és a közös vizsgálat a különböző műszerek összjátéka miatt teljesebb képet adhat a DART misszió hatásáról.
Az űrteleszkóp infravörös képein minden eddiginél jobban kivehetők a Neptunusz gyűrűi, de a fényes metánjégfelhők mellett a bolygó különös holdja, a szinte csillagként ragyogó Triton is lenyűgöző látványt nyújt.
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
Néhány kutatócsoport váratlanul nagy és komplex ősi galaxisokat azonosított az emberiség eddigi legnagyobb űrteleszkópjának első felvételein. Kovács András asztrofizikus szerint azonban a felfedezések még igazolásuk esetén sem feltétlenül jelentenék azt, hogy el kell vetni a ma elfogadott kozmológiai modellt.
A teleszkóp egyszerre ad képet a Cartwheel-galaxis múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és a Hubble űrtávcső felvételéhez képest jóval részletesebb, hiszen a James Webb infravörös eszközeivel átlát a csillagokat elrejtő kozmikus por nagy részén.
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
Hogyan lehet egy fekete lyuknak anyagcsóvája? Hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét és végét? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Az új távcső a Hubble-lel ellentétben nem Föld körüli pályán kering majd, hanem bolygónktól mintegy 1,5 millió kilométerre. Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.