
Olyan bolygóra bukkant a James Webb, ahol esőként hull a homok az égből
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
A James Webb és a Hubble űrtávcsövek a látható fény és az infravörös képek egyesítésével tárják elénk a kiszemelt galaxishalmaz részleteit.
Az Orion-ködben több tucat Jupiter méretű objektumot fedeztek fel, ezek azonban nem keringenek egyetlen szülőcsillag körül sem, tehát nem nevezhetők bolygónak. Új csillagászati kategóriát vezettek be az elnevezésükre, ez a Jumbo.
A Hubble-állandó különböző értékeiből adódó feszültséget, a kozmológia egyik legnagyobb rejtélyét azonban nem sikerült megoldania.
Nem a Mézga család igyekszik felvenni a kapcsolatot MZ/X-szel, ez csak az M51 spirálgalaxis, vagyis az Örvény-köd.
A haldokló csillag körül kialakult planetáris köd bonyolult struktúráit eddig nehezen tudták magyarázni, de az infravörös felvételeken ott rejlik a megoldás.
Ezzel teljes a kollekció, most már a Naprendszer mind a négy óriásbolygójáról készített képet az űrteleszkóp – olyan fényben, ahogy még nem láthattuk őket.
Nincs jelentős légkör a Földtől 40 fényévre található TRAPPIST-1c bolygó körül. Boldog Ádám csillagász szerint ettől annak az esélye is csökken, hogy a csillag más bolygói lakhatók.
Az ősrobbanás utáni 1,5 milliárd éves állapotában látható SPT0418-47 galaxisban policiklusos aromás szénhidrogéneket találtak a texasi kutatók, de a további vizsgálatokat nehezítik az űrteleszkóp friss műszaki problémái.
Az Arizonai Egyetemen kutató Gáspár András és kollégái szerint a közeli Fomalhaut csillag körüli porkorong belsejét eddig nem észlelt bolygók formálhatták. A porkorong az egyik legizgalmasabb laboratóriumunk, ahol a bolygókeletkezés folyamatait tanulmányozhatjuk.
Így még nem láthattuk a Naprendszer hetedik bolygóját, annak sarki sapkáját, viharfelhőit és gyűrűit.
A James Webb űrtávcső infravörös műszereit fejlesztő kutatók évtizedek óta várták ezt a napot. Kár, hogy a vizsgált bolygóról, a TRAPPIST–1 b-ről az derült ki, hogy nincs légköre.
A VHS 1256 b nevű bolygó perzselő szilikátfelhőkkel tarkított légkörében víz, metán, szén-monoxid és szén-dioxid jelenlétét is kimutatták – ezeket egyszerre még egyetlen Naprendszeren kívüli bolygón sem figyelték meg.
A Nyíl csillagképben található, a Napnál 30-szor nagyobb csillag által bemutatott ritka jelenséget korábban még sosem észlelték a tudósok.
Az ősrobbanástól számított 500-700 millió éves állapotukban tárulnak fel a vártnál nagyobb tömegű galaxisjelöltek az űrteleszkóp képein. Ha az eredményeket későbbi mérések megerősítik, át kell gondolni a korai galaxisfejlődéséről alkotott képünket.