Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
A Homár-köd fiatal csillaghalmazának központi, legfényesebb pontjáról kiderült, hogy nem is egy, hanem legalább két óriási csillagból áll, amelyek egyenként 60-70-szer masszívabbak a Napunknál.
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
Az űrtávcső friss megfigyelései már nem tudták kimutatni a dimetil-szulfid jelenlétét a tőlünk 124 fényévre található exobolygón. A molekulát a Földön kizárólag élőlények termelik, de létrejöhet nem biológiai úton is.
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
100-200 millió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre az első vízmolekulák, hatalmas csillagok szupernóva robbanásainak következtében.
A James Webb űrtávcső mérései Kiss Csaba és kollégái szerint arra utalhatnak, hogy a Plútónál is messzebb keringő égitest felszínén jégvulkánok működnek.
Az űrtávcső a Földtől 30 millió fényévnyire található galaxist örökítette meg lenyűgöző részletességgel.
A kutatók egyelőre nem értik, miként nőttek meg ezek a szupermasszív fekete lyukak által működtetett égitestek néhány százmillió évvel az ősrobbanás után, ha közben szinte semmi nincs körülöttük.
A Sas-ködben található ikonikus csillagközi por- és gázképződmény mélyére vezető videóból az is kiderül, miért van szükség egyszerre két nagyon erős űrtávcsőre, a Hubble-re és a James Webbre is.
Egy nemzetközi kutatócsoport öt csillaghalmazt talált a James Webb űrtávcsővel egy hihetetlenül távoli galaxisban, amit egy kozmikus nagyítólencsének hála 13,3 milliárd évvel ezelőtti formájában látunk.
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.