Svédországban a megkérdezetteknek mindössze 9 százaléka számolt be arról, hogy szerinte ma is léteznek boszorkányok, míg Tunéziában ez az arány 90 százalékos volt. És bár a boszorkányhit egyes országokban elterjedtebb, mint máshol, mégis „minden országban átível az egymástól más szempontból különböző társadalmi-demográfiai csoportokon” – idézi a Science Alert a PLOS One folyóiratban megjelent új amerikai tanulmányt.

E szerint globálisan az emberek mintegy 40 százaléka, vagyis az eredmények alapján 95 országban körülbelül egymilliárdan hisznek a boszorkányságban, ráadásul ez feltehetően „alulszámolt adat”, tekintettel arra, hogy sokaknál már a kérdés felvetése is érzékeny és kényes téma.

Boris Gershman közgazdász a Pew Research Center és más közvéleménykutatók által 2008 és 2017 között végzett személyes és telefonos közvéleménykutatások alapján állított össze egy olyan globális adatbázist, amelyben az emberek tágabb értelemben vett vallási meggyőződését, így a boszorkányságba vetett hitét firtató felmérések eredményeit összegezte.

Bár Gershman szerint a közvéleménykutatások sokféleképpen kérdeztek rá a témára, de legalább egy releváns kérdés minden felmérésben szerepelt. Ez minden esetben az volt, hogy a válaszadók hisznek-e abban, hogy „bizonyos személyek képesek átkokkal, rossz indulatú varázslatokkal negatív hatással lenni másokra” – áll a tanulmányban. A válaszadók 40 százaléka világszerte azt állította, hogy hisz az ilyesmiben.

A kutató arra jutott, hogy egyéni szinten a magasabb iskolai végzettséggel és biztos(abb) egzisztenciával bírók kisebb aránya mellett a boszorkányhit pozitívan korrelált a vallásossággal és az istenhittel, ugyanakkor a kereszténységhez vagy az iszlámhoz való tartozás nem jelentett jelentős különbséget. Gershman szerint nemzeti szinten a boszorkánysághit összefügg az instabil intézményrendszerrel, a társadalmi bizalom alacsony szintjével és az alacsony innovativitással, valamint a konformista kultúrával és a csoporton belüli elfogultság magasabb szintjével.

Gershman elismerte, hogy a tanulmány nem teljeskörű, mivel az adatbázisból fájóan hiányoznak az ilyen típusú kínai és indiai felmérések eredményei. Ennek ellenére szerinte a 21. századi boszorkányhiedelmek részletes vizsgálatának gyakorlati jelentősége van. Mint nyilatkozta, a társadalmi összefüggések megértése jelentősen segítheti a boszorkánysággal vádolt nők védelmét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Videóajánló: 1967, amikor még éltek boszorkányok Magyarországon

Dippold Ádám majom 2022. augusztus 13.

A Miskolc TV hátborzongató riportja az egyedülálló néniről, akit lincseléssel fenyegettek, mert azt hitték, hogy az ördöggel cimborál.

Eljött a karácsony, véget ért a Qubit nagyszabású projektje, elkészült a lucaszéke

Dippold Ádám majom 2021. december 24.

Hosszú és rögös út vezetett a szék elkészültéig, de sikerült: íme a fapados boszorkánydetektor, amit szögek és csavarok nélkül, apránként kell összeszerelni legalább hét különféle faanyagból, és aminek el kell bírnia egy felnőtt férfi súlyát ahhoz, hogy az ember szenteste megszemlélhesse róla a falu boszorkányait.

Lélekkurvák és kanördögök – mit reméltek a boszorkányok megölésétől a középkori európaiak?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. április 24.

A kis jégkorszakban az erős lehűlést és az azt követő rossz termést akarták javítani, a pestisjárványok idején pedig a rontást gondolták megszüntetni a nők tömeges kivégzésével. Hiába tiltotta Mária Terézia, a boszorkányperek még a magyar felvilágosodás évtizedeit is végigkísérték.