Állatokkal interakcióba lépő embereket ábrázolnak azok az ősi alkotások, amelyeket egy törökországi faluban folytatott ásatások során találtak. A padba vésett ábrák két különböző jelenetet örökítenek meg: az egyiken egy falloszát markoló férfi látható két leopárd között, míg a másikon egy, guggoló férfi, aki egy kolompot ráz egy bika felé.

Eylem Özdoğan régész, az Isztambuli Egyetem munkatársa a Heritage Daily-nek elmondta, hogy a törökországi Şanlıurfa tartományban végzett ásatásban előkerült ábrák a legősibb ismert jelenetrajzok, amik ilyen részletességgel ábrázolnak komplex cselekvéseket. A rajzok korára abból következtettek, hogy a sayburçi lelőhelyet az i. e. 9. évezredben lakták, amikor az emberek a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre tértek át. Ekkorra tehető a letelepedésük is.

Az ásatások során a környéken több lakóépületet és egy közösségi helyiséget is feltártak, ennek falai mentén kőpadok helyezkednek el. Egy ilyen padba vésve bukkantak rá a szokatlan jelenetrajzokra, amelyek a régészek szerint a korabeli hagyományokat őrzik, és mitikus alakokat, történelmi személyeket ábrázolhatnak.

Özdoğan az Antiquity folyóiratban tette közzé megállapításait a feltárásról. A közösségi helyiségekben rendszeresen találnak a múltból fennmaradt ember- és állatábrázolásokat – a sayburçi közösségi térben talált vésett rajzok ezektől abban különböznek, hogy a figurák közelségéből arra lehet következtetni, hogy összefüggő jelenetet írnak le.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kis híján 10 centis, kitűnő állapotú műfalloszra bukkantak a Soproni Múzeum raktárában

Qubit.hu majom 2022. május 14.

A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.

Régészeti szenzáció a 31 ezer évvel ezelőtt végzett életmentő amputáció

Vajna Tamás tudomány 2022. szeptember 8.

A Borneó keleti részén található Liang Tebo barlangban eltemetett kőkorszaki férfi lábszárcsontjának növekedése, valamint a gyógyulásra utaló csontképződés arra utal, hogy az egykori páciens felépült, és még legalább 6-9 évig élt egészségesen.

Mégsem indult zsugorodásnak az emberek agya az első városok kialakulása után

Vajna Tamás tudomány 2022. augusztus 8.

Jeremy DeSilva és kollégái 2021 derekán azt állították, hogy az emberi agyméret csökkeni kezdett a földművelésre történő áttérés után, az ok pedig maga az urbanizáció. Az amerikai Brian Villmoare és az angol Mark Grabowski viszont tüzetesen újból megvizsgálta a tavaly tálalt bizonyítékokat.