Rémisztő pszichés állapotban vannak a magyar egyetemisták

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A magyar egyetemisták több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos pszichés problémákkal, derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A kutatásban több mint 7 ezer egyetemistát kérdeztek kérdőívben az egzisztenciális, fizikai és lelki jóllétéről. 

A Karner Orsolya által vezetett országos kutatásban a 64 magyarországi felsőoktatási intézmény háromnegyedéből érkeztek válaszok a kérdőíves felhívásra, a kitöltők túlnyomó része gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzésben vesz részt. A válaszadók csaknem 70 százaléka nő volt.

A válaszokból az derült ki, hogy az egyetemisták több mint 55 százaléka többszörös teherrel néz szembe, amelyeket nem vagy csak részben magyarázott a covidjárványok nyomán bevezetett, az egyetemi élet normális menetét jelentősen módosító különleges intézkedések sora. A megküzdést nehezítő tényezők között szerepelt például a szakítás vagy a gyász, illetve az is, hogy a diákok jelentős részének kellett a szüleitől való elköltözés után röviddel ismét visszaköltöznie a szülői házba. Ez a kutatók szerint azért válthat ki szorongást, mert „a fiatal felnőttkor egyik fő fejlődési fókuszában, a szülőkről való leválásban egy kényszerű komoly visszalépés. Kifejezetten a másodéves hallgatóknál pedig ez nem csupán a családtól való elköltözést vagy visszaköltözést jelentheti, hanem azt is, hogy mindezt rövid időn belül egyszerre tapasztalták meg. Mielőtt beszokhattak volna az új helyre (kollégium, albérlet), vissza kellett költözniük családjukhoz, ami egy újabb törés az önállósodás folyamatában.”

A megkérdezettek közel 30 százalékának nem áll a rendelkezésére megfelelő anyagi háttér a tanulmányai befejezéséhez, ami miatt a kitöltők 54 százaléka dolgozik az egyetemi tanulmányai mellett, a munkát vállalók közel fele több mint 21 órát dolgozik hetente az egyetem mellett, ami a tanulmány szerzői szerint korai kiégéssel fenyegeti a túlterhelt diákokat. 

Az egyetemistáknak komoly gondot okoz a stresszhelyzetekkel való megküzdés is: többet esznek, több alkoholt fogyasztanak, többet dohányoznak, több időt töltenek a közösségi média pörgetésével, de a repertoárból nem hiányzik az önsértés, a nyugtatók és a kábítószerek használata sem. A diákoknak viszont alig több mint a harmada vezeti le a gőzt rendszeres testmozgással, 26 százalékuk heti egy-három, közel 10 százalékuk pedig heti négy-öt alkalommal edzi a testét. Több mint 37 százalékuk viszont soha nem mozog. 

A stresszhelyzetek és a lelki problémák feldolgozásához a legtöbben az édesanyjuktól, a parterüktől vagy a barátaiktól tudnak segítséget kérni. Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, például életvezetési tanácsadásról a kitöltők közel kétharmada, míg a karriertanácsadásról több mint a fele még csak nem is hallott. A „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon bemutatott országos kutatási eredménnyel a kutatók nem titkolt célja, hogy a döntéshozókat hatékonyabb tanácsadói rendszer kiépítésére sarkallja – mondta el Perényi Andrea, a FETA elnöke.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: