Két viking kard is előkerült egy svéd sírból

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Befejeződött a svédországi Köping melletti régészeti lelőhely feltárása: a kutatók a 600 és 1000 között temetkezési helyként használt területen összesen húsz viking kori kardot gyűjtöttek össze, ezek közül kettő azonban különösen érdekesnek bizonyult. A fegyverek ugyanabból a sírhalomból kerültek elő, ez az egyetlen eset, hogy egy sírban két kardot is találtak.

Anton Seiler, az Arkeologerna régésze szerint a kardokat egyfajta fejfaként szúrhatták a halomba, hogy a rokonok meglátogathassák az elhunyt sírját, és emlékezésképpen megérinthessék a fegyvereket. Különlegességnek számít az is, hogy a sírhalom háborítatlan maradt, minden úgy volt benne, ahogy a temetéskor hagyták.

Medvecsapda, gyöngy, fésű

A lelőhelyről a kardokon kívül csontmaradványok, üveggyöngyök, egy fésű maradványai, egy társasjáték figurája és medvekarmok is előkerültek, ez utóbbiról a régészek úgy gondolják, hogy egy medvecsapda részei lehettek. A gyöngyöket, amelyekhez a nyersanyagot a vikingek római és bizánci mozaikdarabok újrahasznosításából nyerték, különösen nagy becsben tartották, és gyakran pénz helyett is használták.

Az egyik kard az ásatásonFotó: Arkeologerna – State Museums of History. CC-BY

Seiler szerint a területen a vaskor elején vagy a bronzkor végén, mielőtt elsősorban temetkezési helyszínként használták volna, egy gazdaság állhatott, illetve vaskitermelés is folyhatott.

A területen mintegy száz sírt és két sírhalmot tártak fel, ez utóbbiak egyikét még a temető virágkora után évszázadokkal is használták, három kősírt alakítottak ki rajta. A most előkerült kardokat restaurálják, ezután a nagyközönség is megtekinheti majd őket, az előkerült csontokat pedig még vizsgálják, hogy rájöjjenek, kik és miért temetkezhettek még a viking idők után is a helyszínen. Az ásatásokkal az E18-as út kiszélesítése miatt kellett sietni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: