Zuzmókból álló étrendjükről fűfélékre váltottak a Spitzbergák rénszarvasai, hogy túléljék a klímaváltozást

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Miközben a Lappföldön, Kanadában, Alaszkában és Oroszországban vadon élő rénszarvasok száma az utóbbi évtizedekben olyan mértékben csökken a klímaváltozás miatt, hogy a természetvédők és a helyi lakosság évek óta kongatja a vészharangot, a Spitzbergákon élő – a lappföldieknél valamivel kisebb termetű – rénszarvasok körében szabályos népességrobbanás figyelhető meg. A Global Change Biology szaklapban megjelent tanulmányt szemléző Guardian szerint a svalbardi régióban évek óta nő a rénszarvaspopuláció, ami annak köszönhető, hogy a Norvégiához tartozó szigetcsoport rénszarvasai a jelek szerint jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, mint máshol élő rokonaik. Ahelyett, hogy éheznének, zuzmókból álló eddigi étrendjüket lecserélték, és az enyhülés következtében könnyebben hozzáférhető pázsitfűfélékkel táplálkoznak.

Svalbardi rénszarvasFotó: Wikimedia Commons

A problémát az Északi-sarkkör közelében élő állatok esetében leginkább az okozza, hogy a korábban megszokottnál sokkal gyakrabban esik az eső. A hideg miatt azonban a hótakaróra érkező esőcseppek vastag jégpáncélt képeznek, így a rénszarvasok nem tudják előkotorni fő táplálékukat, a zuzmót a hó alól. Az Amerika északi részén, Kanadában és Alaszkában élő rénszarvasok populációinak csökkenéséről néhány éve horrorisztikus riportokban számolnak be a helyi szervezetek, az Amerikai Geofizikai Szövetség például 2018-ban azzal sokkolta a nagyérdeműt, hogy két évtized alatt kevesebb mint felére, 4,7 millióról 2,1 millióra csökkent a vadon élő rénszarvasok száma az amerikai élőhelyeken.

A jelenség fő okaként azt nevezték meg, hogy a magasabb növésű növényeknek, például fűféléknek kedvező felmelegedés kiszorítja a rénszarvasok élőhelyeiről a zuzmót, az állatok pedig éhen halnak. Tovább tizedeli az állományt a klímaváltozással járó felmelegedés, ami tartós szárazsággal és rovarinvázióval is együtt jár, ami ugyancsak tizedeli a rénszarvasállományt. 

Jeffrey Welker, a finnországi Oului Egyetem kutatója a Spitzbergákon élő, alkalmazkodásból jelesre vizsgázó rénszarvasokról azt mondta, bármennyire hasznos is a viselkedésük a faj túlélése szempontjából, arra egyáltalán nem lehet alapozni, hogy a más terüeleteken élő rénszarvasfajok követik a példájukat. A finnyásabbnak bizonyuló alcsoportok túlélését viszont továbbra is kérdésessé teszi a klímaváltozás.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: