Az evés és az alvás összevonásával teszik hatékonyabbá táplálkozásukat a rénszarvasok
Norvég kutatók EEG-technológiával vizsgálták vadon élő példányok agyi aktivitását.
Norvég kutatók EEG-technológiával vizsgálták vadon élő példányok agyi aktivitását.
Az aranyszínű szemük a téli hónapokban kékes árnyalatúvá válik, és kétszer annyi UV-fényt ereszt át, így a zuzmók sötét foltokként tűnnek ki a környezetből.
A finnyásabb rénszarvasok túlélése továbbra is kérdéses, mert a hótakaróra fagyott jégpáncél alól nem tudják kikotorni hagyományos táplálékukat.
Az elmúlt öt évben a hagyományos pásztorkodást folytató közösségek több eljárást is kezdeményeztek szárazföldi szélparkokat telepítő cégekkel szemben, és az ENSZ-nél is panaszt tettek.
A számi sámánok a fenyvesekben termő légyölő galócát különösen kedvelő rénszarvasokkal járták a falvakat, hogy varázsgombát ajándékozzanak, és látomásaikkal űzzék el a telet és a gondokat. A galócát imitálva piros-fehér ruhát öltöttek, és a nagy hó miatt a tetőn át közelítettek. Ismerős?
Egy svéd-orosz kutatás szerint nagy testű legelő állatokkal az évszázad végéig elméletben megmenthető lenne az üvegházhatású gázokat rejtő fagyott talaj, a permafroszt 80 százaléka. Most már csak gyakorlatban kell megoldani az Északi-sarkvidék benépesítését bölényekkel vagy pézsmatulkokkal.
A világ leggyorsabban melegedő területén a hevesebb esőzések miatt nem hó, hanem jég borítja a talajt, ami elzárja a táplálékot a rénszarvasoktól. Néhány egyednek sikerült alkalmazkodnia a kihívásokhoz: több csorda algával kezdett el táplálkozni a tengerpartok közelében.
Miért feleződött meg az Északi sarkkör közelében élő rénszarvasok száma mindössze húsz év alatt? Azért, mert élőhelyükön gyorsabban jelentkeznek a klímaváltozás hatásai, mint a Föld egyéb területein.
A számik különleges engedéllyel már évszázadok óta figyelmen kívül hagyhatják a határt, amikor a rénszarvasnyájakat terelik, ám most Norvégia megelégelte ezt a gyakorlatot, és az illegális határátlépő szarvasok lemészárlásával fenyegetőzik.