Elhunyt Deák István történész, a New York-i Columbia Egyetem professzora
A 96 éves korában elhunyt történészprofesszor Magyarországon kezdte egyetemi tanulmányait, de 1948-ban a Sorbonne hallgatójaként fejezte be. Éveken át dolgozott a Szabad Európa Rádió munkatársaként, 1956-ban végül az Egyesült Államokba távozott, ott élt haláláig. Halálhírét Csunderlik Péter, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa közölte, aki szerint Deáknál „a szakmai nagyság óriási emberivel párosult, nem is tudok másról, akiről mindenki csak szuperlatívuszokban beszélt volna nekem (...). Az amerikai magyar történészek doyenje volt az 1967 és 1978 között a Columbia Egyetem Kelet-Közép-Európai Intézetét igazgató, hetven évesen is maratont futó professzor, aki a Szent Korona 1978-as hazajuttatásában is nagy szerepet játszott” – írja Facebook-posztjában Csunderlik.
Csunderlik felidézi, hogyan emlékezett vissza Deák Amerikába érkezésére:
„New Yorkba érkezésemkor találkoztam az ››egységes világgal‹‹ egy rettenetesen meleg és párás éjszakán, Manhattanben, egy meglehetősen piszkos kis szupermarketben. Abban az üzletben senki sem volt képes összehozni egy tisztességes angol mondatot, de ez senkit nem zavart, így otthonra találtam, és azóta is otthon érzem ott magam.”
A Columbián doktoráló magyar származású amerikai történész kutatási területe nagyjából átfedésben volt az ugyancsak a mai napon elhunyt Széchenyi-díjas történész, Gerő András szakterületével: közel két évtizedig a Habsburg Birodalom történetével foglalkozott. Később a második világháború időszakát kutatta, rendszeresen közölt recenziókat a második világháború irodalmáról.
Az American Historical Review-ban megjelent cikkében Deák kitörő örömmel írt arról, hogyan nyerte vissza a szabadságát a magyarországi történetírás, és hogyan tobzódik az őszinte múltfeltárás adta lehetőségekben. Mint azt korábban megírtuk, a cikkben egyaránt élteti a népszerű történeti folyóirat, a História megjelenését, különféle új intézmények, például az Európa Intézet vagy a CEU megalakulását és üdvözli azokat a kutatási témákat, amelyek csomópontot jelentettek a rendszerváltás utáni történésznemzedék munkájában: a kisebbségek és Erdély kérdése, antiszemitizmus és a holokauszt, illetve 1956 kutatása. Deák a cikket azzal zárja, hogy
„kis valószínűséggel létezik annak a lehetősége, hogy a múltat megint újraírják, ultrakonzervatív és idegengyűlölő módon. De ez csak spekuláció.”
Utolsó magyarul is megjelent kötete, a 2015-ben kiadott Európa próbatétele című könyv megjelenése után Csunderlik hosszú interjút készített a magyar történésszel a második világháború történetéről és emlékezetéről. Deák felhívta rá a figyelmet, hogy „a magyarok közül rengetegen nem áldozatai, hanem haszonélvezői voltak az 1944-es német megszállásnak”, ami hozzájárulhatott, hogy a bolsevizmus ellen félszívvel küzdő magyar honvédők „a magyar nép általános mozgósítását a haza védelmében, amit meghirdettek, sokkal kevésbé valósították meg, mint a zsidók deportálását és a tulajdonuk kisajátítását.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
