Úgy tűnik, hogy a nyugati kerítésgyíkok (Sceloporus occidentalis) esetében tanult viselkedés a tűz kerülése: azok az állatok, amelyek már találkoztak a tűz pusztításával, jobban odafigyelnek a tűzropogásra, mint azok, amelyeket elkerült a tűzvész.

A kutatók több kaliforniai gyíkpopuláció viselkedését vizsgálták. Az állatoknak háromféle hangot játszottak le: tűzropogást, egy sólyom vadászkiáltását és egy sárga cukormadár (Coereba flaveola). Ez utóbbi egy ártalmatlan énekesmadár, és a gyíkok jó eséllyel soha nem találkoztak vele, mert nem Kaliforniában él.

A hangok lejátszása után a biológusok megfigyelték, hogy a gyíkok melyik hangszóróra fordítják a legnagyobb figyelmet. Ott, ahol az előző évben tűzvész volt, a kerítésgyíkok percenként átlagosan 3,2 alkalommal sandítottak rá az ezt játszó hangszóróra, míg amikor a sólyom hangja szólalt meg, csak 0,6-szor néztek oda.

Ha nincs tűz, a sólyom fontosabb

Azok az állatok viszont, amelyek a tűz által érintetlen területen éltek, sokkal jobban tartottak a sólyomtól, mint a tűztől: percenként 1,2 alkalommal néztek a sólyomhangot kiadó hangszóró felé. Lola Álvarez-Ruiz, a kutatás vezetője szerint ez azt jelenti, hogy a tűztől való félelem nem biológialag kódolt a gyíkokban. Erre a tudásra az állatoknak nagy szükségük is van, mivel a klímaváltozás miatt egyre többször kell hasonló kihívásokra felkészülniük.

Nem ez az első eset, hogy Álvarez-Ruiz a gyíkok és a tűz viszonyát vizsgálta: egy korábbi kutatásában a közönséges bordásgyíkok (Psammodromus algirus) füstre adott reakcióit tanulmányozta. Ebben az esetben nem a tűz hangja, hanem a füstszag váltott ki élénk reakciókat az állatokból. Itt is megfigyelhető volt, hogy azok a gyíkok, amelyek már találkoztak tűzzel, jobban odafigyelnek a szagra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már megint új gyíkfajt fedeztek fel Peruban

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. szeptember 29.

Kedves Liolaemus warjantay, mutatkozz be szépen a Qubit olvasóinak!

A pusztító tűzvészek füstfelhői is melegítik az Északi-sarkvidéket

Qubit.hu tudomány 2022. március 19.

Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.

Ismeretlen állatfaj: 231 millió éves fosszília tárja fel a gyíkokhoz hasonló hüllők eredetét

Tóth András tudomány 2021. augusztus 31.

A gyíkokat, a kígyókat és a hidasgyíkokat magukba foglaló pikkelyes bőrű hüllők egyik legősibb példányát találhatták meg kutatók Argentínában. A Taytalura az őslakosok apa és gyík szavainak összevonásával kapta nevét.