A kedd óta tartó áradásokban hatan meghaltak, és már 1800 embert mentettek ki a hatóságok – többen egy teljes napot töltöttek a háztetőn, élelem és ivóvíz nélkül. Mindeközben északkeleten újabb erdőtűz ütött ki.
Görögország északkeleti részén, Évrosz térségében évtizedek óta nem tapasztaltak ekkora tűzkárokat. A 11 napja pusztító tűzvész óriási erdőterületet érint és komoly veszélyt jelent a lakosság számára, akiknek egy része a bevándorlókat vádolja a természeti csapásért.
Az emberi populációk növekedése és terjedése, valamint a változó éghajlat miatt egyre több erdőtűz keletkezett, ami a megafauna nagy emlősfajainak kipusztulását eredményezte.
Legalább 55 ember életét vesztette a Hawaii-on tomboló tűzben, ami a klímakutatók szerint a kevés eső, a nagy hőség és az időjárási viszonyok miatt söpörhetett végig Maui szigetén.
A nyugati kerítésgyíkok meglepően nagy számban képesek átvészelni a tűzvészeket, a kutatók pedig megpróbáltak rájönni, hogy ez minek köszönhető. Kiderült, hogy azok az állatok, amelyek már átéltek hasonlót, erősebben reagálnak a tűz hangjára, mint a vadászó sólyoméra.
A tüzet helyi gazdálkodók gyújtották, a közeli Cusco polgármestere szerint az elszabadult lángok az inka romváros felé közelednek. A tűzoltók nehezen tudják megközelíteni a helyszínt.
Kínai kutatók szerint a növények égéséből származó barna színű, szerves részecskék tízszer nagyobb hatást fejtenek ki, mint eddig gondoltuk.
Álomország tengerpartján tűzvész pusztít, és nem látszik a vége. Kaliforniában lassan nem lesz értelme bozóttűzszezonról beszélni, mert egyre nagyobb a szárazság, egyre magasabbra csapnak a lángok, és egyre tovább tartanak a tűz terjedésének kedvező időszakok. A tűzoltók túlterheltek, a lakók menekülnek, és a globális felmelegedés és az emberi tevékenység is tovább rontja a helyzetet.
Minden eddiginél magasabbra jutott az a füstviharfelhő, amely a fresnói tűzvész felett keletkezett: csaknem 17 ezer méteres magasságban figyelték meg a légköri jelenséget, amelyet a NASA a felhők tűzokádó sárkányának nevez.
Ausztráliában az 1,4 Celsius-fokos felmelegedés hatásai súlyosbítják a tűzvészt, miközben a szakértők a globális átlaghőmérséklet 3 fokos emelkedését várják a párizsi egyezmény betartása mellett.
Ausztrália teljes 2019-es kibocsátásának háromnegyedét teszi ki a bozóttüzek miatt a légkörbe került szén-dioxid, már nagyobb a baj, mint Amazóniában. A klímaváltozás kiváltani nem, de fokozni tudja a tüzeket,.
Sam McGlone testkamerája pár napja megörökítette, ahogy kiment a lángok közül egy őshonos növendék állatot.
Az átmeneti enyhébb idő segítette a csapdába ragadt lakosok kimenekítését, de a meteorológusok figyelmeztettek: ha a két érintett állam bozóttüzei összeérnek, az egyre nagyobb tűzfelhőkből forró parázs is hullhat. Az ausztrál hadsereg közben a második világháború óta a legnagyobb katonai bevetésével segíti a tűzoltókat.
A hatalmas kiterjedésű bozóttüzek füstje a légkörben akár egy másik kontinensre is eljut, és ott is termékenyebbé teszi a talajt, derül ki a Miami Egyetem atmoszféra- és óceánkutatóinak friss tanulmányából.
A francia alsóház épp most fogadott el egy törvénytervezetet, amelynek értelmében szükség esetén el lehet térni a megszokott műemlékvédelemi procedúrától, tervezési és engedélyeztetési eljárásoktól, környezetvédelmi és preventív archeológiai szabályoktól. Itt az ideje újraolvasnunk Victor Hugót, különös tekintettel a „kokett”, érzéketlen helyreállításokra vonatkozó passzusaira.