A rúnakövek történetének korai szakaszából származhat az az akár 2000 éves rúna, amelyet 2021 őszén egy norvégiai sír feltárásakor találtak meg a régészek. A Tyrifjorden-tó közelében zajló ásatásokkor bukkantak síremlékekre és a temetkezési helyről került elő a jelenleg ismert legrégebbi rúnakő is.

A leletről információkat csak most közöltek, az elmúlt időszakban ugyanis számos vizsgálatot végeztek rajta és a kutatók azt is igyekeztek megfejteni, hogy mi állhat kövön. Radiokarbonos kormeghatározást végeztek, hogy megállapítsák a keletkezés időpontját, ehhez a temetkezési helyen talált csontmaradványokat használták fel.

A rúnák megjelenése az időszámításunk kezdete utáni első századokra, a Római korra tehető, amikor az északi germán népek kereskedelmi kapcsolatba léptek a déli, latin ábécét használó emberekkel. Az írásjeleket látva döntöttek úgy, hogy saját írást hoznak létre, ennek állítanak emléket a rúnák, amelyek megfejtése még ma sem egyszerű feladat a régészek számára.

Az Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeumának szakemberei szerint a feltehetően legősibb rúnakő i. sz. 1 és 250 között készülhetett. Egy vörösesbarna Ringeriks homokkőből készült, és a felfedezésének helyéről, Svingerudsteinenről nevezték el. A rajta álló feliratot még pontosan nem sikerült megfejteni, lehetséges, hogy az Idibera, Idiberug, Idibergu, Idiberga vagy Idiberung szavak valamelyike áll rajta egy ónorvég nyelven.

Kristel Zilmer professzor, az Oslói Egyetem Kultúrtörténeti Múzeum munkatársa szerint a szöveg egy Idibera nevű nőre utalhat, de az is lehet, hogy az Idiberung családnevet jelöli, írja a Heritage Daily.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Videóajánló: Emberi hangon szólal meg a rejtélyes Rök, a világ leghíresebb rúnaköve

Dippold Ádám tudomány 2022. július 9.

A Svédországban egy templom falában megtalált, több mint 1200 éves rúnakő évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. A világ legtöbb rúnát tartalmazó kövéről Henrik Williams rúnakutató beszél, sőt hipnotikus hangon fel is olvassa a rajta található szöveget.

Szenzációs aranykincsre bukkant Dániában egy fémkeresős hobbista

Dippold Ádám tudomány 2021. szeptember 7.

Az 1500 éve eltemetett tárgyakon eddig ismeretlen motívumok is szerepelnek. A leletben ékszerként viselhető római érmék és királyokat vagy isteneket ábrázoló vésetek is vannak, az aranytárgyakat jövő februárban állítják ki a Vejlei Múzeumban.

A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban

Dippold Ádám tudomány 2021. május 21.

A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.