Csaknem egy kiló aranyra bukkant egy amatőr kincsvadász, Ole Ginnerup Schytzusing Vindelevben, Dániában. Schytzusing értesítette a Vejlei Múzeum munkatársait arról, hogy talált valamit: ez még nem is lett volna meglepő, a falu közvetlen közelében fekvő Jelling ugyanis fontos viking központnak számított a tizedik században, a kincs, amit a régészek feltártak, viszont még a viking kor előttről származik.

A decemberi felfedezést Schytzusing és a múzeum munkatársai mindeddig titokban tartották, csak a feltárás befejezése és a tárgyak megtisztítása után álltak a nyilvánosság elé. Mads Ravn, a múzeum tudományos igazgatója szerint a lelet Dánia öt legnagyobb kincse közé tartozik. Összesen 945 gramm aranyat találtak, ezzel már mennyiségre is dobogós a lelet, Ravn szerint viszont nem is ez a legérdekesebb benne, hanem a tárgyakon talált, mindeddig ismeretlen motívumok.

Brakteáták

Az aranyat a hatodik században áshatta el valaki a hosszúházában. A kincsben több brakteátát, vagyis lemezpénzt is találtak, ezek között akadt olyan is, amelyet valódi római pénzből alakítottak át dísztárggyá, de olyan is, amire eddig ismeretlen északi motívumot préseltek. A pénzek között akad egy olyan is, ami I. Constantinus római császárt ábrázolja.

Az ékszerré alakított római pénzek nagyon népszerűnek számítottak a mai Dánia területén: a régészek szerint ezek az érmék már nem számítottak fizetőeszköznek, és már csak tisztán státuszszimbólumként funkcionáltak. Az, hogy egy törzs vagy egy személy mennyi ilyet tudott összegyűjteni, azt is jól mutatta, hogy milyen közeli kapcsolatban áll Rómával és a császárral, akit feltehetőleg sokan egyfajta istennek is tekintettek északon.

Az egyik ékszeren egy férfifej látható, alatta egy ló és egy madár ábrázolásával. A ló szügyén a „magast” jelképező rúna van, ami azt is jelentheti, hogy a brakteáta egy helyi királyt vagy vezért ábrázol, de a kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy ez magára az északi mitológia főistenére, Odinra utal. A mostani leletben ezeknek a motívumokkal díszített aranylemezeknek a mérete is szembetűnő: a korabeli leletek többnyire pénzérme nagyságúak, ezek között pedig akad akkora is, mint egy csészealj.

Ravn szerint elképzelhető, hogy a kincset áldozatként ajánlották fel az isteneknek, hogy kiengeszteljék őket: az 536 és 550 közötti izlandi vulkánkitörések hatására különösen hideg idő pusztított északon. Az aranykincset egyelőre a Vejlei Múzeum régészei vizsgálják, a nagyközönség élőben jövő februárban tekintheti meg a leletet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Viking világvége, vulkánba vájt vágóhíddal: így gondozd a Ragnarököd

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. április 26.

Egy régészcsoport közel-keleti gyöngyöket és ásványokat talált egy izlandi vulkán alatt meghúzódó barlangban. A vulkánkitörés után kialakított szentély a korabeli világvége-elhárítás emblematikus helyszíne volt.

A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban

Dippold Ádám tudomány 2021. május 21.

A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.

Luxusvánkossal temették el a hetedik századi svéd harcosokat

Dippold Ádám tudomány 2021. március 31.

Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.