Szenzációs aranykincsre bukkant Dániában egy fémkeresős hobbista
Csaknem egy kiló aranyra bukkant egy amatőr kincsvadász, Ole Ginnerup Schytzusing Vindelevben, Dániában. Schytzusing értesítette a Vejlei Múzeum munkatársait arról, hogy talált valamit: ez még nem is lett volna meglepő, a falu közvetlen közelében fekvő Jelling ugyanis fontos viking központnak számított a tizedik században, a kincs, amit a régészek feltártak, viszont még a viking kor előttről származik.
A decemberi felfedezést Schytzusing és a múzeum munkatársai mindeddig titokban tartották, csak a feltárás befejezése és a tárgyak megtisztítása után álltak a nyilvánosság elé. Mads Ravn, a múzeum tudományos igazgatója szerint a lelet Dánia öt legnagyobb kincse közé tartozik. Összesen 945 gramm aranyat találtak, ezzel már mennyiségre is dobogós a lelet, Ravn szerint viszont nem is ez a legérdekesebb benne, hanem a tárgyakon talált, mindeddig ismeretlen motívumok.
Brakteáták
Az aranyat a hatodik században áshatta el valaki a hosszúházában. A kincsben több brakteátát, vagyis lemezpénzt is találtak, ezek között akadt olyan is, amelyet valódi római pénzből alakítottak át dísztárggyá, de olyan is, amire eddig ismeretlen északi motívumot préseltek. A pénzek között akad egy olyan is, ami I. Constantinus római császárt ábrázolja.
Az ékszerré alakított római pénzek nagyon népszerűnek számítottak a mai Dánia területén: a régészek szerint ezek az érmék már nem számítottak fizetőeszköznek, és már csak tisztán státuszszimbólumként funkcionáltak. Az, hogy egy törzs vagy egy személy mennyi ilyet tudott összegyűjteni, azt is jól mutatta, hogy milyen közeli kapcsolatban áll Rómával és a császárral, akit feltehetőleg sokan egyfajta istennek is tekintettek északon.
Az egyik ékszeren egy férfifej látható, alatta egy ló és egy madár ábrázolásával. A ló szügyén a „magast” jelképező rúna van, ami azt is jelentheti, hogy a brakteáta egy helyi királyt vagy vezért ábrázol, de a kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy ez magára az északi mitológia főistenére, Odinra utal. A mostani leletben ezeknek a motívumokkal díszített aranylemezeknek a mérete is szembetűnő: a korabeli leletek többnyire pénzérme nagyságúak, ezek között pedig akad akkora is, mint egy csészealj.
Ravn szerint elképzelhető, hogy a kincset áldozatként ajánlották fel az isteneknek, hogy kiengeszteljék őket: az 536 és 550 közötti izlandi vulkánkitörések hatására különösen hideg idő pusztított északon. Az aranykincset egyelőre a Vejlei Múzeum régészei vizsgálják, a nagyközönség élőben jövő februárban tekintheti meg a leletet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: