Mit?

Az antropocén klímaváltozás miatt egyre gyakoribb tartós felhőszakadások nemcsak Magyarországon, hanem Eurázsiától Észak-Amerikáig az északi félteke összes, még mérsékelt övinek minősülő területén jelentenek olyan problémát, amit a korábbi vízgazdálkodási megoldásokkal aligha lehet kezelni. Ökológusok és tájgazdálkodással foglalkozó agrár- és vízügyi mérnökök világszerte arra jutottak, hogy a téli ár- és belvizek szokásos levezetése a hőhullámokkal megfejelt 3-4 hónapos csapadékmentesség miatt kialakuló hosszú aszályok okán több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. Egyöntetű véleményük szerint a víz szabályozott szétterítésén alapuló tagolt rendszerekkel egész ökoszisztémák vízháztartását egyensúlyba lehetne hozni.

Kik?

Az ökoszisztéma mérnök hódok – az eurázsiai Castor fiber és a kanadai Castor canadensis egyaránt – évmilliók óta végeznek a fentiekben vázolt, ökológiailag fenntarthatónak bizonyuló vízgazdálkodást, és úgy tűnik, hogy a világ szerencsésebb részein ezt már nem csak a biodiverzitás csökkenése miatt ajvékoló tudósok és zöld aktivisták kezdik felfedezni.

Hol?

A Nyugat-Washingtonban gazdálkodó David Haakenson az utóbbi években egyre gyakrabban kénytelen megküzdeni az egyenlőtlen csapadékeloszlás és a felhőszakadások következményeivel. Mint az alábbi, tavaly nyáron készült videóban is elmondja, októbertől márciusig tartó esőzések az utóbbi években tavakká tették legelőit és szántóit.

Farmja védelmében Haakenson a korábban inkább károkozónak gondolt és ezért üldözött hódokhoz fordult. A Grist nevű amerikai civil természet-, környezet- és klímavédelmi szervezet YouTube-csatornáján elérhető alábbi videóból kiderül, hogy a hódok valódi védelmet nyújthatnak az olyan éghajlati hatások ellen, mint az áradások és az erdőtüzek, de ahhoz, hogy végezhessék a dolgukat, meg kell tanulunk együtt élni velük.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha védekezni akarunk az aszály ellen, árvízvédelem helyett árvízhasznosításra van szükség

Vajna Tamás tudomány 2022. október 4.

A hazai szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy a folyók síkvidéki duzzasztása és az iparszerű öntözésfejlesztés helyett a többletvizek tájban tartása az egyetlen válasz a tartós aszályokkal és extrém csapadékeloszlással fenyegető klímaváltozásra.

A farkasok hódvadászattal szabályozzák a vizes élőhelyek ökoszisztémáját

Qubit.hu tudomány 2020. november 16.

Amerikai és kanadai kutatók terepi megfigyeléssel és a ragadozók műholdas nyomkövetésével tanulmányozták a ragadozó-zsákmány viszonyrendszert.

Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 23.

Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.