A kis léptékű vízmegtartás módszereit szorgalmazzák a kormányzatnál a zöld gerillák
„Bár roppant szűk az idő és kevés az eszköz, de van, amit most meg lehet csinálni és azonnal neki kell állni, hogy az őszi-téli csapadékból megfogjuk, amit lehet”.
„Bár roppant szűk az idő és kevés az eszköz, de van, amit most meg lehet csinálni és azonnal neki kell állni, hogy az őszi-téli csapadékból megfogjuk, amit lehet”.
Az élő környezetért felelős miniszter a jelek szerint nem csupán a szavak szintjén hajlik a Magyarország teljes kiszáradását megakadályozni képes víz- és tájgazdálkodási paradigmaváltásra. Kedden több mint kétórás megbeszélésen fogadta a kis léptékű vízmegtartást megvalósító önkéntes mozgalmárokat.
2026 nyarán nagyszabású vízpótlás kezdődött a Pest megyei Dabas határában. Helyszíni riportunk a helyi vízőrzők kezdeményezésére létrejött, párját ritkító összefogás szereplőit és az eddigi eredményeket mutatja be.
Miért súlyosbodik évről évre az aszály? Hogyan mélyítette el a NER vízpolitikája és hatalmi logikája a válságot? Mit jelent a tájba integrált vízvisszatartás? A Qubit podcastjának vendégei a Vízválasztó Mozgalom alapítói, Balogh Péter és Keresztes László Lóránt.
Bándi Gyula szerint a Magyarország totális kiszáradásával fenyegető krónikus aszályhelyzet enyhítéséhez az egész tájhasználaton kell változtatni.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói a magyar Alföldön vizsgálták a klímaadaptív földhasználat lehetőségeit.
Teltházas aszályfórumot rendeztek Dabason az ország elsivatagosodása ellen évek óta akciózó Zöld Gerillák, ahol megindult a párbeszéd a vízügyi és agrárszakemberek, valamint a döntéshozók között. Kiderült: radikális reformmal még van esély a totális katasztrófa elkerülésére.
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
A VízŐrző Mozgalom alapítói szerint egy nagy ernyőszervezet helyett sok kis helyi közösségre van szükség, amelyek egymást segítve, de lokálisan cselekednek.
A Duna-Tisza közi Homokhátság közepén megkezdett árasztás iskolapéldája a kisléptékű vízmegtartásnak, amely helyi szinten próbálja helyre billenteni az Alföld és Magyarország durván negatív vízmérlegét.
Víztükör címen indult ismeretterjesztő honlap, ahol a kisléptékű, de annál fontosabb kezdeményezéseket gyűjtötték össze, infografikákkal szemléltetve a vízmegtartás „környezetbarát, fenntartható, alacsony költségvetésű” megoldásait.
Nagyszabású öntözésfejlesztési és vízvisszatartási programot hirdetett az agrártárca államtitkára az aszályvédelmi operatív törzs ülése előtt kedden délután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői campusán.
Az aktivisták, a városvezetés, a természetvédelemért és a vízgazdálkodásért felelős állami szervek helyi együttműködése a kívánt irányba terelheti azt a Homokhátság vízpótlását megcélzó aszályvédelmi kampányt, amelynek keretében a Zagyva és a Gerje botrányos kotrására is sor került.
Jakab Gusztáv egyetemi docens és természetfotós csütörtöki drónfelvételein egy Gyomaendrődhöz közeli, hullámtéri holtág kiszáradása látható. A HungaroMet szerint az ország nagy részén már nagyfokú mezőgazdasági aszály áll fenn, és a helyzet a következő napokban csak súlyosbodhat.
Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Facebookon osztotta meg a terv részleteit.