Mit?

A könyvesboltokban most is kapható az eredetiben először 1948-ban megjelent Tutajjal a Csendes-óceánon című kalandos útleírás, amely a legendás norvég polihisztor, Thor Heyerdahl tudománytörténetet író óceánátkeléséről szól. A Kon-Tiki expedíció a polinéz szigetvilág és a Dél-Amerika nyugati partvidéke közötti 8 ezer kilométernyi, szárazföldmentes nyílt vizeket tesztelte, kiderítendő, hogy az 5-6 ezer éve élt neolitikum végi népek képesek lehettek-e ekkora utat épségben egyvégtében megtenni. A fennmaradt leletanyag és néprajzi források alapján Heyerdahlék késő kőkori módszerekkel, természetes alapanyagokból olyan fedélzeti kabinos, egyárbócos vitorlás tutajt építettek, amellyel kikötés nélkül sikerült teljesíteniük a távot. Ezzel tulajdonképpen bebizonyították, hogy a csendes-óceáni népvándorlás elmélete a valóságban is megállja a helyét.

A fennmaradt tárgyi és írásos forrásokat követő, korabeli anyagokkal, szerszámokkal és módszerekkel operáló történeti rekonstrukció, a kísérleti régészet (experimental archeology) több évtizede az archeológia kanonizált irányzatának számít. Hasonlóképp működik az úgynevezett historical reenactment, vagyis a történeti életmód-rekonstrukció, ami először az angolszász és a skandináv országokban terjedt el. Az első kísérletek egyike a Brit Régészeti Tanács által 1970-ben alapított és ma is működő dél-angliai Butser Ancient Farm, ahol civilek és tudósok közösen gazdálkodnak, kizárólag a római hódítás idején ismert eszközökkel és módszerekkel élve a tanyasi mindennapokat. A másik úttörő a dániai Sagnlandet Lejre nevű szabadtéri skanzenlaboratórium, ahol a kőkori és vaskori Skandinávia, valamint a kereskedelméről híres viking aranykor világa elevenedik meg tudományos hitelességgel.

Magyarországon a műkedvelők és a tudósok közötti kapcsolat egészen az utóbbi pár évig abban merült ki, hogy a kutatók tanácsokat adtak az amatőröknek a történelmileg minél hitelesebb viseletek és eszközök készítéséhez. Az elmúlt pár évben azonban a honfoglalás és az Árpád-kor hadi hagyományait újraélők több csoportja döntött úgy, hogy a kosztümös felvonulások és az imitált haditornák helyett tudományos rekonstrukcióra vállalkozik, tudományos alapon, kutatói segítséggel.

Kik?

A 2021-es Regnum Fest ugyan a pandémia miatt nem lehetett valódi seregszemle, de a YouTube-on megtekinthető összeállításból kiderült, milyen messzire jutottak a hagyományőrző társaságok választott koruk tárgyi világának és harcművészeti módszereinek rekonstruálásban.

A Digitális Legendárium munkacsoport néven alakult közös platform az akadémiai szféra és a hagyományőrzők közös munkáját szolgálja. Első átütő eredményük a honfoglaló magyarok harcművészet bemutató félórás tudományos ismeretterjesztő dokumentumfilm. A Lovakon, nyergekben tényaga a legújabb őstörténeti kutatások eredménye, a bemutatott eszközhasználat, az íj és a többi fegyver forgatása pedig nemcsak hiteles, de hatékony is: a zabláktól a csizmákig, a kovácsfújtatótól a bőrvarrótűig minden egyes részlet a helyén van benne.

Hol?

A Digitális Legendárium YouTube-csatornáján elérhető Lovakon, nyergekben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a Digitális Legendárium szakmai összefogásával, civil támogatással készült. A szereplők az Adithiel, a Keleti Szövetség, a Magyar Történelmi Íjász Társaság, a Nyugati Gyepük Pajzsa Haditorna Egyesület, a Páncélkovács és a Zengő Nyíl Történelmi Íjász Iskola és Kísérleti Régészeti Műhely tagjai.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Balkáni martalócból univerzális harcos: így született a magyar huszár

Vajna Tamás tudomány 2022. március 15.

Hussar? Husar? Hussard? Ussaro? Huszár! Az Európa-szerte elterjedt huszárság olyan kivételes hungarikum, amit a nemzetközi hadtörténet is magyar találmányként tart számon.

Az etnikai sokféleség és a bronzkori lovas tudományok segítették a belső-ázsiai hun birodalom felvirágzását

Vajna Tamás tudomány 2020. november 17.

Több száz éven át nyugat- és kelet-mongóliai populációk keveredtek az iráni és közép-ázsiaiakkal a hsziungnu birodalomban, amely az egységes lovas kultúrán alapult.

István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3

Bodnár Zsolt tudomány 2020. január 21.

Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.