Babot tennének a kenyérbe a britek. De mit mondana erre Szent Ágoston?
Hír:
Kommentár:
„Megtanítottál engem, jóságos atyám, hogy »minden tiszta ugyan (a tisztáknak), de ártalmas azon embereknek, aki botránkoztatva eszik« (Róm 14,20) – és hogy »minden teremtményed jó, és semmit sem kell megvetni, ami hálaadással vétetik« (1Kor 8,8), mert »az eledel ugyan minket nem ajánl az Isten előtt, – senki se ítéljen meg tehát minket az ételben és italban« (Kol 2,16), - és »aki eszik, a nem evőt ne ítélje meg« (Róm 14,3).
Mindezt megtanultam. Hála és dicséret érte neked, Istenem, Mesterem, figyelmem ébresztője s szívem megvilágosítója; kérlek, végy ki engem minden kísértésből.
Nem az eledel tisztátalanságától félek én, hanem a rendetlen vágyakozástól. Tudom, hogy Noé engedelmet kapott minden ennivaló húsfajta megevésére; – tudom, hogy Éliást húseledel üdítette; hogy a csudálatos önmegtartóztatással ékes Jánost nem szennyezték meg az állatok, tudniillik a sáskák, amelyek eledeléül szolgáltak; de azt is tudom, hogy Ézsaut a lencse megkívánása csapta be; Dávid pedig megkorholta önmagát azért, mert víz után epedett; s végül hogy Urunk Királyunk kísértése nem hússal, hanem kenyérrel történt. Ez okon a zsidó nép is nem azért bűnhődött, mert húst követelt, hanem azért, mert gyomra gondjában az Úr ellen nyelvelt.”
Szent Ágoston vallomásai, Budapest, Szent István Társulat, 1995, fordította: Vass József.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
