A korai ébredés képességét őseinknek köszönhetjük, pontosabban annak, hogy a homo spaiens a neandervölgyi emberrel (homo sapiens neanderthalensis) alakított ki szorosabb kapcsolatot. Így a mai ember génkészletében már megtalálhatók azok a gének, amelyek ahhoz szükségesek, hogy képesek legyünk (többnyire) időben indítani a napot, írja az IFL Science.

Az Afrikából érkező emberősök számára a nappalok és éjszakák váltakozó hossza szokatlan volt, de az Eurázsiában élő neandervölgyiek már jól ismerték és megszokták az itteni körülményeket. A homo sapiens pedig a neandervölgyi emberekkel keveredve valószínűleg nemcsak káros géneket szerzett, hanem egy egyelőre még nem lektrorált tanulmány szerint a naphosszak változásához való alkalmazkodás képességét is.

A tanulmány szerzői gépi tanulási módszerek használatával azonosították az emberi genomban a cirkadián ritmust (az alvás és az ébrenlét ciklusainak szabályozásáért felelős rendszer) befolyásoló variánsokat. A neandervölgyiekben található variánsok a korán kelést segítették elő, az viszont még a kutatók szerint is kérdés, hogy miért volt előnyösebb ez a kronotípus az eurázsiai területeken. Mindenesetre az első eredmények arra utalnak, hogy a korán kelés adaptív lehetett már a múltban is.

Az efféle alkalmazkodás egyébként nem egyedülálló. Egyes állatfajok, például a gyümölcslegyek (ismertebb nevén közönséges ecetmuslicák) hasonlóképp megtanultak alkalmazkodni a hosszabb nappalokhoz nyáron és a rövidebbekhez télen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nem csoda, hogy rosszul alszol: a klímaváltozás során az éjszakák jobban melegednek, mint a nappalok

Radó Nóra tudomány 2022. július 29.

Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.

Génmutáció az oka, hogy van, akinek 6 óránál kevesebb alvás is elég

Qubit.hu tudomány 2019. augusztus 29.

A Kaliforniai Egyetem neurológusai kevés éjszakai alvás után is fitten ébredő embereknél azonosították azt a génmutációt, amelynek további kutatása az alvászavarok terápiájában is jelentős távlatokat nyithat.

A növények belső órája úgy ketyeg, mint az embereké

Qubit.hu tudomány 2020. december 21.

Egy friss angliai kutatás szerint a cirkadián ritmus genetikai szabályozása a növényekben szinte ugyanaz, mint az állatokban, a minimális egyedi különbségek viszont akár 10 órás eltéréseket is jelenthetnek.