A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport a Bükkben található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokat vizsgálta.
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
A mai ember őseinek száma jelentősen csökkent és csak több tízezer évvel később kezdett újra növekedni. Ez a genetikai sokféleséget jelentősen befolyásolhatta a kutatók szerint.
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Minden jel szerint a modern emberek mellett egymással is keveredtek a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek.
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Már a neandervölgyiek is bizonyos ízeket keresve kísérleteztek a tűzrakóhelyeknél, legalábbis erre következtethetünk az összetett étkezési kultúra legősibb bizonyítéka alapján.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.