
A mai ember őseinek száma jelentősen csökkent és csak több tízezer évvel később kezdett újra növekedni. Ez a genetikai sokféleséget jelentősen befolyásolhatta a kutatók szerint.
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Minden jel szerint a modern emberek mellett egymással is keveredtek a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek.
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Már a neandervölgyiek is bizonyos ízeket keresve kísérleteztek a tűzrakóhelyeknél, legalábbis erre következtethetünk az összetett étkezési kultúra legősibb bizonyítéka alapján.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A régészek emberi maradványok híján nem biztosak abban, hogy a modern, a neandervölgyi, netán a gyenyiszovói emberek magas szintű kézművességének nyomait találták-e meg. Az is lehet, hogy a három emberfaj közösen alkotta a kőkorszaki populációt.
Három spanyol tudós éveken át járta az Ibériai-félsziget barlangjait, hogy modellezzék a neandervölgyiek vadászati módszereit. Úgy tűnik, hogy az ősemberek fáklyát és hálót is használtak a vadászathoz, de a kutatók szerint puszta kézzel is könnyű megfogni a madarakat.
A Krijn névvel illetett ősember arcát a tenger mélyén talált koponyacsontja alapján alkották meg – a neandervölgyi az Európát egykor Anglia keleti részével összekötő Dogger-földön élhetett.
Egy friss kutatás szerint túlnyomórészt elődeink, például a neandervölgyi és a gyeniszovai ember génjeit hordozzuk, így a mai ember evolúciós szinten alig megkülönböztethető a több százezer évvel korábban élt őseitől.
Három forradalmi technológia – az őssejt-visszaprogramozás, a CRISPR génszerkesztés, valamint a miniagyak tenyésztésének lehetősége – együtt járult hozzá ahhoz, hogy a kutatók elkezdhetik összeilleszteni az emberi agy több százezer éves fejlődéstörténetének darabjait.