Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
neandervölgyi ősember
Egy 28 ezer éves hibrid a bizonyíték a neandervölgyi és a modern ember tízezer évekig tartó együttélésére
A Lisszaboni Egyetem kutatói ultraprecíz radiokarbonos technológiával vizsgálták a korábban feltárt maradványokat.
A neandervölgyiek egy eddig ismeretlen törzsét azonosították egy Franciaországban fellelt lelet alapján
Kezdetben úgy becsülték, hogy több mint 100 ezer éve élhetett Thorin, a genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy alig 40 ezer éve.
Egy ötvenezer éves csont lándzsahegy arról árulkodik, hogy a neandervölgyi ősember nem csak kő eszközöket volt képes előállítani
Tudatosan megmunkált, lócsontból készült lándzsahegy, amelyet vadászathoz használtak. Azt jelzi, az emberelőd kifinomultabb technológiákban is járatos volt.
Páratlan betekintést nyertek kutatók a neandervölgyiek tűzrakási szokásaiba
Egy kelet-spanyolországi lelőhelyen régészek egy áttörő kormeghatározási technikával feltárták, hogy milyen hosszan használtak 52 ezer évvel ezelőtt neandervölgyiek egyes tűzrakóhelyeket. A módszer segíthet a faj viselkedésének jobb megértésében.
Neandervölgyiek ősi vírusait támasztanák fel kutatók
Brazil kutatók három, több mint 50 ezer éves vírust azonosítottak neandervölgyiek genomjaiban, amit lehet, hogy szekvenciájuk alapján fel tudnak majd támasztani. Egy független szakember szkeptikus, hogy a Jurassic Park-szerű kísérlet lehetséges.
A Kárpátokban talált rovátkolt medvecsont a neandervölgyi kultúra egyik legősibb eurázsiai bizonyítéka
Lengyel kutatók a legkorszerűbb képalkotó eljárásokkal vizsgálták a Dziadowa Skała barlangból hét évtizede előkerült leletet.
300 ezer éves faeszközök árulkodnak az emberelődök technológiai fejlettségéről
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
Szegedi kutatók szerint a TBC jelentősen felgyorsíthatta a neandervölgyiek kihalását
A Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport a Bükkben található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokat vizsgálta.
Megfejthették a neandervölgyiek virágos temetésének titkát
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
900 ezer évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberiség
A mai ember őseinek száma jelentősen csökkent és csak több tízezer évvel később kezdett újra növekedni. Ez a genetikai sokféleséget jelentősen befolyásolhatta a kutatók szerint.
Elképesztő arcrekonstrukció készült egy 45 ezer éves nőről
Populációjának tagjai hosszan éltek együtt a neandervölgyiekkel és keveredtek is velük.
A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Eddig nem ismert emberőst talált a mesterséges intelligencia az ázsiaiak genomjában
Minden jel szerint a modern emberek mellett egymással is keveredtek a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek.