A rossz levegőminőség a csontvesztés kockázati tényezője, függetlenül a társadalmi-gazdasági vagy demográfiai helyzettől – állítja a New York-i Columbia Egyetem kutatócsoportjának most publikált kutatása.

A Science Alert ismertetője szerint az orvos- és környezetbiológusokból álló kutatócsoport mintegy 9 ezer, a menopauzától már érintett női páciens bevonásával 6 éven keresztül vizsgálta vázrendszer állapota és levegő minősége közötti összefüggéseket. Az eredményeik egyértelműan azt mutatják, hogy a nitrogén-oxid, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szállópor koncentrációjának növekedésével arányosan csökkent a vizsgálatba bevont személyek csontsűrűsége a nyak- és gerinccsigolyáktól a medencén át a végtagokig.

A kutatók azt találták, hogy a nitrogénvegyületek koncentrációjának 10 százalékos emelkedése 3 év alatt átlagosan évi 1,22 százalékos veszteséget eredményezett az ágyéki csontsűrűségben, ami kétszerese a normális öregedéssel járó átlagos értéknek. Szerintük a csontsejtek pusztulásának első számú oka az az oxidatív stressz, amelyet a levegőt szennyező molekulák váltanak ki.

Bár a menopauza végén járó, vagy azt már maguk mögött hagyó nők voltak a kutatás fókuszában, a résztvevők etnikai, lakóhelyi és életmódbeli sokfélesége, a szinte a teljes skálát képviselő társadalmi-gazdasági háttere miatt a kutatók több, mint valószínűnek tartják, hogy közvetlen ok-okozat viszony van a légszennyezés és a csontvesztés mértéke között.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A finomszállópor jelentősen növeli a tüdőrák kockázatát

Vajna Tamás tudomány 2022. szeptember 12.

Brit rákkutatók az Európai Orvosi Onkológiai Társaság párizsi kongresszusán ismertetették a légszennyezésre adott immunválasz és a szunnyadó mutációk közötti eddig nem ismert összefüggéseket.

A légszennyezés ronthatja a sperma minőségét

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 18.

Egy kínai kutatásban 30 ezer férfi adatait vizsgálták, és megállapították, hogy a spermiumok számát ugyan nem érintik, de a mozgékonyságukat csökkentik a levegőt szennyező részecskék.

A légszennyezettség az a csendes gyilkos, amivel megtanultunk együtt élni, pedig nem kellene

Radó Nóra tudomány 2020. október 29.

Egy átlagos magyar négy hónapot veszít az életéből a szálló por koncentrációja miatt. Hosszú távon az autósok számának csökkentésével, az épületek energiahatékonyságának növelésével, a távhőszolgáltatás fejlesztésével és szemléletformálással lehetne a legtöbbet javítani a helyzeten, derült ki a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó Energiahajó rendezvénysorozatának Lehoczky Annamária éghajlatkutató, Csontos Csaba energiaszegénység-szakértő és Szabó Árpád urbanista részvételével megtartott szerdai beszélgetésén.