Miközben egyre inkább beszivárog a hétköznapjainkba a mesterséges intelligencia (AI), kutatók egy csoportja szerint egy napon a gépi rendszereket is felülmúlhatja egy másfajta intelligencia. Az úgynevezett organoid intelligenciát (OI) élő emberi agysejtek működtetik, és a Johns Hopkins Egyetemen (JHU) kísérleteznek vele.

Az organoidok gyakorlatilag biológiai szövetek háromdimenziós csomói, amiket laboratóriumokban növesztenek – általában az őssejtekhez hasonló állapotba átprogramozott másfajta, például bőrsejtekből. A tudósok évek óta kísérleteznek hasonlókkal, de a JHU-n most olyan agyi organoidokkal dolgoznak, amelyek egyfajta bioszámítógép kialakulásához vezethetnek.

A kutatócsoportot vezető Thomas Hartung szerint eljött az idő, amikor a tényleges bioinformatika megvalósításához szükséges technológiák kiforrottak, és reményei szerint „az emberi agy rendkívüli funkciói OI-ként is reprodukálhatók, például az a képesség, hogy hiányos és ellentmondásos információk alapján gyors döntéseket hozzon (intuitív gondolkodás)”.

Az organoidokkal való kutatások nagy előnye, hogy nem kell emberi vagy állatkísérletekhez folyamodni. Miután a bőrsejteket őssejti állapotba hozzák, azokat agysejtekké lehet alakítani, végül pedig organoidokat lehet képezni belőlük, amelyek működő neuronokkal és olyan alapvető funkciókkal rendelkeznek, mint a memória vagy a folyamatos tanulás. Hartung szerint ez kinyitja a kaput az emberi agy működésének kutatása előtt, hiszen „elkezdhetjük manipulálni a rendszert, és olyan dolgokat tehetünk, amiket etikusan nem tehetünk emberi agyakkal”.

Hartung és csapata szerint a laborban növesztett miniagyak alkothatják a jövő bioszámítógépeinek hardvereit, amelyek sokkal energiatakarékosabbak lehetnek a mai szuperszámítógépeknél. Amint a CNET-nek elmondta, a Kentuckyban 600 millió dollárból felépült, 680 négyzetméteres Frontier szuperszámítógép „csak tavaly júniusban haladta meg először egyetlen emberi agy számítási kapacitását, de ehhez egymilliószor több energiát használt fel”. Azt azért ő is elismeri, hogy a számok és adatok feldolgozásában gyorsabbak a gépek, de fenntartja, hogy az agy továbbra is jobban teljesít összetett logikai problémák esetén.

Az etikai problémák az OI esetén is hasonlók, mint a mesterséges intelligenciánál: mi történik, ha öntudatossá, érzővé válnak az organoidok, és hogy lehet ezt egyáltalán érzékelni? A kutatócsoportnak ezért bioetikai háttérrel rendelkező tagjai is vannak, akik felmérik az OI-val való munka etikai következményeit.

A kísérletekben a Cortical Labs kutatói is részt vesznek – ez az a cég, amely tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy élő agysejtekből álló miniagyat hozott létre, ami aztán öt perc alatt megtanította magát játszani a Pong nevű videojátékkal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: