A csernobili atomerőmű négyes blokkjában 1986. április 25-én történt robbanás nyomán a levegőbe kerülő sugárzó anyag – radioaktív stroncium, cézium, amerícium és plutónium – korábban nem tapasztalt természeti katasztrófát okozott. A Qubit korábban már részletezte, hogy a Csernobilt övező, lakhatatlanná nyilvánított 30 kilométeres zónában jelenleg is zajlik az ionizáló sugárzás élővilágra gyakorolt hatását firtató kéretlen ökológiai kísérlet.

A New Scientist a napokban ismertette azt a kutatást, amelyet az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai folytattak Ukrajnában az orosz katonai inváziót megelőző években. A kutatók a zónában élő kóbor kutyáktól 2017 és 2019 között levett vérminták összehasonlító genetikai elemzésével arra jutottak, hogy a csernobili állatok genomja jelentősen eltér azon fajtársaikétól, amelyek a sugárszennyezéstől nem érintett ukrajnai, illetve közép-kelet-európai területeken kóborolnak.

A csernobili kutyák egy része az atomerőmű területén vagy közvetlen közelében, illetve a szomszédos erdőkben, más részük a felhagyott iparvárosban élt.

A kutatók szerint egyelőre még nem világos, hogy az általuk feltárt jelentős különbségeket a sugárzás okozta-e, vagy az, hogy bizonyos genetikai jellemzőkkel rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel élték túl a katasztrófát és örökítették tovább génjeiket – az elmúlt évtizedek izoláltságában kialakult beltenyészet keretei között.

A vizsgált kutyák ugyan egytől egyig keverékek voltak, ám a kutatók azt is megállapították, hogy a zónában élő egyedek mindegyike szoros genetikai rokonságot mutatott a fajtatiszta németjuhászokkal. Hogy ennek a fajta ellenállóképessége vagy más az oka, azt a jelenlegi eredmények alapján még szintén nem lehet tudni. Mindenesetre a kutatócsoport a csernobili kutyák genomját múzeumokban található, az atomkatasztrófa előtti kutyaminták genomjával is össze kívánja hasonlítani, hogy azonosítani lehessen a genetikai elváltozásokra utaló nyomokat. Az amerikai Nemzeti Humán Genomkutató Intézet munkatársai szerint az eredmények segíthetnek azonosítani azokat a genetikai variánsokat, amelyek segíthetik a sugárterhelés elleni biológiai védelem kifejlesztését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Sugárzabáló gomba, fekete béka: így alkalmazkodik a természet Csernobil körül a radioaktív sugárzáshoz

Radó Nóra tudomány 2022. október 24.

Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.

Csernobilban tenyésző gomba védheti a jövő asztronautáit a kozmikus sugárzástól

Qubit.hu tudomány 2020. július 27.

A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.

Nem károsította a csernobili túlélők gyermekeinek DNS-ét a radioaktív sugárzás

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. április 23.

A pripjaty-i atomerőmű RBMK-reaktorának 1986-os felrobbanása után az egész világ a sugárzásveszély miatt szorongott; főleg azok, akik testközelből élhették meg a katasztrófát. Egy új tanulmányban megvizsgálták a reaktorbalesetnél dolgozó katasztrófa-elhárítók leszármazottainak genomják, hogy kimutathassák bennük a sugárzás okozta genetikai mutációk nyomait. A kísérlet – szerencsére – nem járt eredménnyel: az utódok sértetlen DNS-sel úszták meg az atombalesetet.