A végéhez közeledik a leicesteri katedrális környékének régészeti feltárása, és bár a kutatók eddig is számos érdekességet találtak, a legnagyobb durranás a végére maradt: a templomkertben egy apró szentélyre és egy oltárkőre bukkantak. A másfél éve zajló feltárásban tavaly decemberben kezdték el a római kori réteget kutatni, ekkor úgy vélték, hogy a mostani temető területén falusias környezet lehetett, elszórtan házakkal és kavicsos utakkal, itt találtak rá az apró, 4-szer 4 méter alapterületű szentélyre.

Mathew Morris, az ásatás vezetője szerint a szentély és a benne talált oltárkő egy magánházhoz tartozhatott, de hogy milyen istent imádtak benne, arról nem maradt fenn semmilyen nyom. A kamra falai díszítettek voltak, a kutatók ezért gyanították már a feltárás kezdetekor, hogy nem egyszerű borospincéről lehetett szó. A hasonló, földbe süllyesztett szentélyekben Mithrászt, Kübelét, Bacchuszt vagy az egyiptomi Íziszt imádták, de az oltár maradványán egy isten képe sem szerepel.

Az első oltár Leicesterben

Morris szerint több szempontból is jelentős felfedezésről van szó: akármilyen apró is a szentély, a helyiek időtlen idők óta meg vannak róla győződve, hogy a mostani katedrális helyén egykor római kegyhely működött. Amikor a tizenkilencedik század végén egy római kori ház maradványait tárták fel, már kész tényként fogadták el ezt a hipotézist, a szentély viszont csak most került elő.

Az épületet eredetileg egy méter mélyre süllyesztették a földbe, most három méteres mélységből került elő. A régészek szerint a szentély az időszámításunk szerinti második században épülhetett, valamikor a 3-4. század környékén rombolták le, a pincét pedig betemették. A törött oltárt a helyiség közepén heverve találták meg, a kidolgozása alapján eredetileg a fal mellett állhatott. Ez az első római kori oltár, amit Leicester területén találtak.

A betemetett szentély fölött később temetőt létesítettek, ide egészen a tizenkilencedik század végéig temetkeztek. A régészek 1100 ember maradványait tárták fel, a radiokarbonos kormeghatározásuk után visszatemetik, a sírokat pedig újraszentelik. A kutatók bíznak benne, hogy a csontvázak alaposabb vizsgálata után az is kiderülhet, hogy miért tekinthették kiemelten fontos helynek éppen a szentély környékét, az egymást követő temetkezési rétegek ugyanis arra utalnak, hogy a római idők után sem veszített a hely a fontosságából.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Közel 2000 éves római kori szentélyt tártak fel Hollandiában

Kun Zsuzsi tudomány 2022. július 14.

A Római Birodalom egykori északi határvidékén találtak rá az eddigi legjobb állapotban feltárt templom- és oltárkomplexumra.

Nem Romulus sírját, hanem a tiszteletére emelt szentély oltárát és egy szarkofágot találtak meg Rómában

Qubit.hu tudomány 2020. február 24.

A leletek azután kerültek elő, hogy egy évvel ezelőtt megkezdődtek a Colosseum környéki ásatások.

1900 év után kerültek elő Gaius Messius római katona fizetési papírjai Masszádában

Dippold Ádám tudomány 2023. február 16.

A katona valószínűleg Masszádában szolgált az első zsidó háború idején, az előkerült iratok tanúsága szerint 72-ben az évi esedékes három fizetésnapja közül az egyiken már akkor elfogyott az összes pénze, mielőtt egyáltalán megkapta volna. Ezen kívül még két hasonló dokumentum maradt fenn a római korból.