A szuperenzim a levegő hidrogéntartalmából állít elő energiát
A szkeptikusok szerint nincs elég hidrogén a levegőben a működtetéséhez, a Monash Egyetem kutatóinak viszont sikerült izolálniuk egy enzimet, ami ezt a keveset használja fel energiatermelésre. Egyelőre számukra is távoli álomnak tűnik csupán, hogy akár kisebb energiaigényű berendezéseket üzemeltessenek az enzimet tartalmazó üzemanyagcellákkal, viszont bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a jövőben karórák vagy mobilok is működhetnek majd ilyen energiaforrással, írja az ABC.
Egy talajbaktériumból, a Mycobacterium smegmatisból sikerült olyan enzimeket kinyerni, amik egyrészt nem érzékenyek a levegő oxigéntartalmára, másrészt képesek a légköri hidrogénnel reagálva energiát termelni. A Nature-ben március 8-án közzétett tanulmány szerint a kémiai reakciókat gyorsító enzim ugyan kis mennyiségű energiát termel, ahhoz viszont elegendő számára a levegő mindössze 0,00005 százalékos hidrogéntartalma.
A Huc-enzim kisebb energiaigényű eszközökben, karórákban, érzékelőkben, akár mobiltelefonokban válhat felhasználhatóvá, írja a Live Science a Rhys Grinter vezette kutatócsoport nyilatkozataira hivatkozva. A New Scientist információi szerint az enzim nemcsak energiatermelő képességei miatt lehet érdekes az energetikai ipar számára, hanem azért is, mert széles hőmérséklettartományban (fagytól 80 Celsius-fokig) működőképes.
Amennyiben az enzimet magas hidrogéntartalmú cellákban helyezik el, a kinyerhető energia mennyisége is lényegesen megugrik, tehát nemcsak a légköri hidrogén hasznosítható vele, hanem fenntartható módon tudja feldolgozni a rendelkezésre álló további hidrogént is. Az ABC-nek nyilatkozó, Robert Willows professzor szerint azonban a kutatás valódi jelentősége nem is az energiatermelés lehetősége – az szerinte egyébként túl kevés ahhoz, hogy elterjedjen a technológia –, hanem az, hogy egy baktériumból izolált enzimet oxigén jelenlétében tudtak rávenni az energiatermelésre, ami egyedülálló.
Olcsó és fenntartható energiacellákra a jövőben számtalan otthoni és ipari IoT-eszközben (a Dolgok Internetébe kapcsolt berendezésekben) lesz szükség. A baktériumok táplálkozási folyamatának megértése pedig új irányokat nyithat meg az ezek fejlesztésében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: