A szkeptikusok szerint nincs elég hidrogén a levegőben a működtetéséhez, a Monash Egyetem kutatóinak viszont sikerült izolálniuk egy enzimet, ami ezt a keveset használja fel energiatermelésre. Egyelőre számukra is távoli álomnak tűnik csupán, hogy akár kisebb energiaigényű berendezéseket üzemeltessenek az enzimet tartalmazó üzemanyagcellákkal, viszont bizakodóak azzal kapcsolatban, hogy a jövőben karórák vagy mobilok is működhetnek majd ilyen energiaforrással, írja az ABC.

Egy talajbaktériumból, a Mycobacterium smegmatisból sikerült olyan enzimeket kinyerni, amik egyrészt nem érzékenyek a levegő oxigéntartalmára, másrészt képesek a légköri hidrogénnel reagálva energiát termelni. A Nature-ben március 8-án közzétett tanulmány szerint a kémiai reakciókat gyorsító enzim ugyan kis mennyiségű energiát termel, ahhoz viszont elegendő számára a levegő mindössze 0,00005 százalékos hidrogéntartalma.

A Huc-enzim kisebb energiaigényű eszközökben, karórákban, érzékelőkben, akár mobiltelefonokban válhat felhasználhatóvá, írja a Live Science a Rhys Grinter vezette kutatócsoport nyilatkozataira hivatkozva. A New Scientist információi szerint az enzim nemcsak energiatermelő képességei miatt lehet érdekes az energetikai ipar számára, hanem azért is, mert széles hőmérséklettartományban (fagytól 80 Celsius-fokig) működőképes.

Amennyiben az enzimet magas hidrogéntartalmú cellákban helyezik el, a kinyerhető energia mennyisége is lényegesen megugrik, tehát nemcsak a légköri hidrogén hasznosítható vele, hanem fenntartható módon tudja feldolgozni a rendelkezésre álló további hidrogént is. Az ABC-nek nyilatkozó, Robert Willows professzor szerint azonban a kutatás valódi jelentősége nem is az energiatermelés lehetősége – az szerinte egyébként túl kevés ahhoz, hogy elterjedjen a technológia –, hanem az, hogy egy baktériumból izolált enzimet oxigén jelenlétében tudtak rávenni az energiatermelésre, ami egyedülálló.

Olcsó és fenntartható energiacellákra a jövőben számtalan otthoni és ipari IoT-eszközben (a Dolgok Internetébe kapcsolt berendezésekben) lesz szükség. A baktériumok táplálkozási folyamatának megértése pedig új irányokat nyithat meg az ezek fejlesztésében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A közhiedelemmel ellentétben nem hagy hatalmas szénlábnyomot a zöldenergia-termelésre való átállás

Tóth András tudomány 2023. február 10.

A párizsi klímacélok eléréséhez alacsony kibocsátású áramtermelésre kell átállni, de sokan aggódnak amiatt, hogy az ehhez szükséges anyagok előállítása túl nagy környezeti terheléssel járna. Egy friss kutatás szerint ettől nem kell félni, és a geológiai készletek sincsenek veszélyben.

A hidrogén az aranygáz, amiből rengeteget rejthet a Föld

Kun Zsuzsi tudomány 2023. március 7.

2100-ig a földgázhasználat felét is kiválthatja, ha hihetünk a becsléseknek.

Véletlenül jöttek rá szingapúri kutatók, hogyan lehet hatékonyan hidrogént kinyerni a vízből

Kun Zsuzsi TECH 2022. október 28.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem laborjában egy áramszünet mutatott rá, hogy a fény katalizálhatja a bontási folyamatot. Ez az iparban használt gáz előállításának új, kevésbé energiaigényes technológiáját jelentheti.