Eddigi legnagyobb európai AI-befektetésére készül a Google Finnországban
A mintegy 13 milliárd eurós befektetéshez az ország több évtizedes áramvásárlási szerződést is aláírt az Alphabet Inc. tulajdonában lévő céggel.
áram
A HUN-REN kutatói szerint veszélyes ötlet gáttal duzzasztani a vizet Pakson, hogy az erőmű tovább termelhessen áramot
A Duna rekordalacsony szintje láttán többen azt javasolták, hogy az erőmű hűtővizét szállító csatornát zárják le, és a felduzzasztott vízzel tartsák üzemben a blokkokat. A nukleáris biztonsággal foglalkozó kutatók szerint ez sokszorosára növelné egy súlyos üzemzavar kockázatát.
Európában is visszaveti a napelemes áramtermelést az észak-amerikai erdőtüzek füstje
Észak-Amerika és Európa összesen 6,38 TWh napelemes áramtól esett el a 2023-as kanadai erdőtüzek hatására, és Európának még nagyobb kárt is okoztak az Atlanti-óceánon átsodródó füstfelhők.
Könyörtelenül hódít az AI-birodalom, de ki állja a számlát?
Az AI-adatközpontok tavaly 50 százalékkal több áramot fogyasztottak, mint 2024-ben, míg az USA legnagyobb szolgáltatójánál 76 százalékkal nőtt az áram ára egy év alatt. Zabálják a vizet, szennyezik a levegőt, és nem lassul a terjedésük – meddig bírja el a Föld az AI-forradalmat?
„A Barátságon jött olaj olyan, mint a csempészett cigi”
Az olcsó orosz gáz is csak egy mítosz? Mennyiben technikai és mennyiben gazdasági kérdés a leválás? Tényleg a nyakunkon az energiabőség kora? Zsoldos István közgazdász-adattudóssal a legforróbb energia- és geopolitikai kérdésekről beszélgettünk.
Megoldja-e az energiaválságot a piac, vagy az is része a problémának?
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő. Hogyan csökkentsük a túlfogyasztást? Fabók Márton és Vékony András közgazdászokkal beszélgettünk az európai energiarendszerek jövőjéről, a piaci és a közösségi megoldások esélyeiről.
Amikor megáll az élet – képeken a Spanyolországot és Portugáliát sújtó áramszünet
Több millióan maradtak áram, internet és térerő nélkül, leállt a vasúti és metróközlekedés, kialudtak a közlekedési lámpák, és az ATM-ből sem lehet pénzt kivenni – gőzerővel dolgoznak az áramellátás helyreállításán, de a kimaradás okai tisztázatlanok.
2023 volt az első év, amikor végig több áramot termeltek megújuló forrásokból az EU-ban
Az Eurostat friss adatai szerint az uniós szén-, olaj- és földgázkészletek megfogyatkoztak, a fosszilis energia erős zuhanásnak indult.
Két év alatt megduplázódhat az internetet működtető adatközpontok globális áramfogyasztása
Olyan mértékben nő az igény világszerte az internetes és AI-szolgálatásokra, hogy az adatközpontok energiaigénye 2026-ban már akkora lesz, mint Japán teljes lakosságáé.
Továbbra is orosz hadifogságban van Európa legnagyobb nukleáris erőműve
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
Először sikerült napenergiát továbbítani az űrből a Földre
A NASA már 55 éve felvetette az űrbeli áramtermelés ötletét, de a kutatók most jutottak el odáig, hogy üzembe helyezzék a korlátlan megújuló energiát ígérő technológia prototípusát.
Toldi Ottó: Modern földgáztüzelésű erőművekre márpedig szükség van
Rá lehet-e bízni a megújulókra a magyar villamosenergia-rendszert? A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője, Toldi Ottó válasza az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának kritikájára.
A szuperenzim a levegő hidrogéntartalmából állít elő energiát
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
Először termeltek több áramot a magyar napelemes rendszerek, mint amire Paks képes
A magyarországi naperőművek 2000 megawatt fölött termeltek múlt kedden, és öt órán át többet adtak a hálózatba, mint a paksi atomerőmű.
A megújuló energia már 2025-ben átveheti a vezetést a széntől
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.