Hogyan lehetne a csillagok belsejében zajló magfúziót földi körülmények között beindítani, hogy a reakciókból felszabaduló energiát áramtermelésre lehessen használni? A lézerrajongó brit fizikus, Kate Lancaster elmagyarázza.
A villamos energia sajátossága, hogy pontosan ugyanakkor kell előállítani, amikor elfogyasztják. A rendszer egyensúlyát alaposan felboríthatják az időjárásfüggő nap- és szélerőművek, ezért is nőtt meg a kereslet a szabályozási szolgáltatások iránt – a központokban kisebb termelőegységeket kapcsolnak össze, hogy virtuális erőműként léphessenek a piacra.
Fagyasztók, orvostechnikai eszközök, asztali számítógépek - néhány példa azokra az elektronikai készülékekre, melyeket otthonainkban használunk, és amelyeknek folyamatosan, áramszünet esetén is működniük kell. De hogyan lehet ezt a folyamatosságot áramkimaradás esetén is biztosítani?
A 2024-re elkészülő naperőmű közel 3 millió napelemből áll majd, 53 négyzetkilométeren terül el, és várhatóan 1,65 gigawatt áramot termel majd. Ez már nem sokkal marad el a világ legnagyobb, Indiában található napelemparkjától, vagyis Ázsia után a nyugati világ is kezd felzárkózni a megújuló energiák terén.
A napenergia a szél mellett az egyik legnagyobb sikerrel bevethető megújuló energiaforrás, mégsem lelkesedik érte mindenki. Van, aki a bolygót félti tőle, van, aki a madarakat, és persze olyan is akad, aki az olajcégeket.
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
Terhességi teszt, mikrohullámú sütő és futópad is futtatta már minden idők lövöldözős játékát, ezért az újabb versenyző inkább extrém áramforrást választott képernyők helyett: rohadó krumplik generáltak áramot a számológépen futó gyilkolászáshoz.
Korábban azt jósolták, hogy legelőbb 2050-re válhat szénsemlegessé az amerikai elektromos hálózat, de olyan ütemben csökken a megújulók ára, hogy ha a szándék megvan, ez sokkal gyorsabban megvalósulhat, miközben a villany ára sem nőne.
A korábbi rekordot a 2009-es válság idején mérték, ahhoz képest idén hatszoros lehet a csökkenés. A válságban az energiacégek közül éppen a megújulóval foglalkozók vannak a legjobb helyzetben, de még így sincs okunk az ünneplésre – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!