A Duna rekordalacsony szintje láttán többen azt javasolták, hogy az erőmű hűtővizét szállító csatornát zárják le, és a felduzzasztott vízzel tartsák üzemben a blokkokat. A nukleáris biztonsággal foglalkozó kutatók szerint ez sokszorosára növelné egy súlyos üzemzavar kockázatát.
Észak-Amerika és Európa összesen 6,38 TWh napelemes áramtól esett el a 2023-as kanadai erdőtüzek hatására, és Európának még nagyobb kárt is okoztak az Atlanti-óceánon átsodródó füstfelhők.
Az AI-adatközpontok tavaly 50 százalékkal több áramot fogyasztottak, mint 2024-ben, míg az USA legnagyobb szolgáltatójánál 76 százalékkal nőtt az áram ára egy év alatt. Zabálják a vizet, szennyezik a levegőt, és nem lassul a terjedésük – meddig bírja el a Föld az AI-forradalmat?
Az olcsó orosz gáz is csak egy mítosz? Mennyiben technikai és mennyiben gazdasági kérdés a leválás? Tényleg a nyakunkon az energiabőség kora? Zsoldos István közgazdász-adattudóssal a legforróbb energia- és geopolitikai kérdésekről beszélgettünk.
A világ villamosenergia-igénye a vártnál gyorsabban nő. Hogyan csökkentsük a túlfogyasztást? Fabók Márton és Vékony András közgazdászokkal beszélgettünk az európai energiarendszerek jövőjéről, a piaci és a közösségi megoldások esélyeiről.
Több millióan maradtak áram, internet és térerő nélkül, leállt a vasúti és metróközlekedés, kialudtak a közlekedési lámpák, és az ATM-ből sem lehet pénzt kivenni – gőzerővel dolgoznak az áramellátás helyreállításán, de a kimaradás okai tisztázatlanok.
Az Eurostat friss adatai szerint az uniós szén-, olaj- és földgázkészletek megfogyatkoztak, a fosszilis energia erős zuhanásnak indult.
Olyan mértékben nő az igény világszerte az internetes és AI-szolgálatásokra, hogy az adatközpontok energiaigénye 2026-ban már akkora lesz, mint Japán teljes lakosságáé.
Az orosz-ukrán háborúban az energetikai létesítmények sincsenek biztonságban, ráadásul az ország áramellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják. Vészleállításról egyelőre szó sincs, főképp azért, mert másképp nem lehetne megtermelni a szükséges energiát.
A NASA már 55 éve felvetette az űrbeli áramtermelés ötletét, de a kutatók most jutottak el odáig, hogy üzembe helyezzék a korlátlan megújuló energiát ígérő technológia prototípusát.
Rá lehet-e bízni a megújulókra a magyar villamosenergia-rendszert? A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője, Toldi Ottó válasza az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának kritikájára.
A fejlesztők álma egy olyan energiacella lenne, ami a levegő hidrogéntartalmát felhasználva működtetne kisebb energiaigényű berendezéseket. A technológia forradalmasíthatná az IoT-rendszereket.
A magyarországi naperőművek 2000 megawatt fölött termeltek múlt kedden, és öt órán át többet adtak a hálózatba, mint a paksi atomerőmű.
Reményteli jelentést adott ki a megújuló energia forradalmáról a Nemzetközi Energiaügynökség: a következő öt év alatt annyit nő a globális zöld kapacitás, mint az elmúlt húsz évben összesen.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.