Gombákkal öregítenék a fákat, hogy élőhelyet biztosítsanak más fajoknak is
A fák belső részének rothadása (a szívrothadás) teljesen természetes folyamat, ami óriási jelentőséggel bír. Viszont ez csak az idős fákkal történik meg, amiből egyre kevesebb van az egész világon. A New Scientsit cikke azzal foglalkozik, miért van szüksége arra rengeteg fajnak, hogy ez a folyamat végbe tudjon menni a korosodó fákban. Angliában pedig már azt vizsgálják, hogyan lehet megfertőzni a fákat a szívrothadásért felelős gombákkal, hogy azok minél gyorsabban öregedjenek.
A fák szíve, vagyis a belső részek már nem vezetik a vizet, ezt megteszik a kéreghez közelebb eső törzsrészek. Így a középső tartomány új szerepet kap: gombák szaporodnak fel benne, amikre a lapnak nyilatkozó Lynne Boddy, a Cardiff Egyetem mikológusa szerint nem szabad parazitaként tekinteni. A gombák ugyanis fontos munkát végeznek a törzsben.
Ezek a gombák teremtik meg az élőhelyét egy sor más fajnak, amik a korhadt fákban lelnek menedéket. A mikológus szerint ez világszerte rengeteg állatfajt jelent, köztük mintegy 1000 madarat is.
Problémát jelent viszont, hogy az idős fák elpusztulnak, a középkorú fák száma pedig túl alacsony ahhoz, hogy elegendő utánpótlást biztosítsanak. Ráadásul az erdőgazdálkodási gyakorlat sem kedvez ennek a folyamatnak, ugyanis a legtöbb fát még jóval azelőtt kivágják, hogy a szívrothadás elinduljon bennük és ezzel együtt a folyamatban részt vevő fajok felszaporodjanak.
A probléma megoldását a kutató abban látja, hogy a fákat mesterségesen kell öregíteni, méghozzá úgy, hogy megfertőzik őket a szívrothadásért felelős gombákkal. Ehhez bemetszéseket ejtenek a fák törzsén, és egy komplett darabot kihasítanak onnan. Ezt utána egy már fertőzött darabbal pótolják, így juttatják egészen a fa szívébe a gombákat, hogy felszaporodhassanak a törzsben.
Boddy és kollégái egy London melletti erdőben egyelőre 60 fával kísérleteznek. A szonikus tomográfia és a DNS-vizsgálatok is azt mutatják, hogy az első próbálkozásaik sikeresek, a kezelt fákban beindult a rothadás. Az viszont, hogy a módszer tényleg segít-e pótolni az élőhelyeket, csak évtizedek múlva derülhet ki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: