Egy árva szó nem hangzik el a filmben, mégis olyan, mintha folyamatosan narrálná valaki az eseményeket. A tölgy – Az erdő szívében egy tölgyfa (Quercus) egy évébe nyerünk betekintést, a nyártól a tavaszig, és a francia film a klasszikus trükköt alkalmazza: elsőre a cuki mókusra és az egymást lökdöső kis erdei pockokra figyelünk fel, de valójában sokkal többről szól ennél.

Ha csak egy fát lehetne kiemelni, akkor a tölgy lenne az

Az európai kultúrában többezer éve jelentős szerepe van a tölgyfáknak, így nem véletlen, hogy ezt a fajt választotta Laurent Charbonnier (Állati szerelmek) és Michel Seydoux rendezőpáros a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjába is beválasztott, nemrég a miskolci Cinefesten is vetített film főszereplőjének. Azonban nem azt hangsúlyozzák, hogy miért tisztelték és tisztelik egyes népek az isten fájaként a tölgyet, hanem azt, hogy milyen sokszínű élővilágnak adhat otthont egymagában akár egyetlen tölgyfa is az erdő részeként.

Épp ezért a klasszikusan kedvesnek tartott állatok mellett megjelennek a rovarok és a pókok, de a gombafonalak tekeredésébe is betekintést kapunk, mert a film nem csak azt mutatja meg, ami a földfelszín fölött játszódik. A páratlan felvételek mellett animációk segítségével ábrázolják azt, hogyan fejlődik évről évre a hatalmas fa gyökere, hogyan építenek ki kapcsolatot egymással az erdő fái és miképp kapcsolódik be ebbe a rendszerbe néhány gomba.

Az a sztori, hogy nincs sztori

A tölgyfa története nem egyedülálló, nem fordulatos és nem tartogat semmilyen meglepő tanulságot. A film nem azt akarja elmesélni, hogy milyen az útja egy fának, hanem a mindennapok állandóságát, a ciklikusságot hangsúlyozza. A négy évszak bemutatása inkább csak egy-egy pillanatot kap el, de mindig azzal az érzéssel, hogy az épp látott jelenetek itt évről évre évszázadokon keresztül ismétlődhetnek, és ismétlődnek is – a filmben szereplő tölgy ugyanis 1810-ben sarjadt.

Mégis, mintha egy mozgalmas lakótelep mindennapjait néznénk, csak éppenséggel a konfliktusokat szavak nélkül, a beszélgetéseket pedig gesztusokkal kommunikálnák. Látható, hogyan lehet egyetlen fa egyszerre élőhely, tápláléklelőhely vagy menedék a zord időjárás elől. A tölggyel mindenkinek van valamilyen kapcsolata: a mókus itt lakik, a vaddisznók ide járnak vacsorázni, a róka és a bagoly pedig itt remél zsákmányt éjjel. Izgulhatunk egy-egy egyedért, de valójában érthetővé válik egyetlen fa lakóin keresztül, hogyan is működik az ökoszisztéma, milyen kapcsolatban állnak egymással a fajok, és milyen szerepe van egy-egy állatnak a teljes működésben.

Szokatlanul átlagos

Sok mosolyfakasztó jelenetet láthatnak a nézők a filmben, na és persze olyan egyedülálló felvételeket, amelyek betekintést engednek a szabad szemmel nem látható részletekbe is. Kimondottan feszült és szórakoztató pillanatok váltják egymást, közben pedig a tölgymakkormányos vagy makkzsizsik (Curculio glandium) élete is barátságosabbnak tűnik, mint azelőtt bármikor.

Ennél nem is ígér többet a film. Szép képeken adja át azt az állandóságot, amit a természet képes biztosítani és amire egyébként a természetben élő fajoknak szüksége is lenne. Bonyolult megfejtések és megoldások helyett pedig maradnak az állatok neszei, a tölgy kérgének ropogása vagy az esőcseppek kopogása, ha épp nem a természetfilmektől elvárt kimondottan jó zenei aláfestést hallgathatjuk.

Meg kell menteni az erdőt

Bár a filmben nincsenek nyomasztó jelenetek az erdőirtásokkal vagy az élőhelyek pusztulásával kapcsolatban, az erdők védelmének ügye mindenképpen aktuális, A tölgy pedig jó apropó a figyelemfelhívásra.

A magyarországi forgalmazó, a Mozinet a filmre eladott minden jegy után 100 forinttal támogatja az Erdőmentők Alapítványt. A szervezet célja, hogy télen megközelítőleg 15 ezer tölgyfát ültessenek országszerte. Csanádi Viktor, az alapítvány vezetője a sajtóvetítés előtt beszélt arról is, hogy A tölgyben nemcsak a látható, hanem a szinte teljesen láthatatlan erdőlakókat is bemutatják, és ezt szeretnék minél több kíváncsi néző számára elérhetővé tenni.

A tölgy november 3-tól látható szélesebb körben, de a Corvin mozi addig is minden nap levetíti egyszer a filmet premier előtt. A Vándormozi pedig kisebb településekre és közösségeknek is elviszi a filmet.

Aki pedig már a mozilátogatás előtt szeretne az A tölgyre hangolódni, az egy egészen más megközelítésű filmmel meg is teheti. A Nagy Fafilm ugyancsak egy tölgyről mesél, itt viszont narrációval hallgathatjuk meg a történetét.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Szívhasogató archív fotókon a magyarországi tarvágások évszázados története

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. szeptember 24.

A tarvágásos erdőgazdálkodást nem most éri először kritika: Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már 1911-ben is az erdők védelmét szolgáló szálalásos vágást szorgalmazta. Csakhogy a reformoknak, mint azt a Fortepan-archívum 20. századi felvételei tanúsítják, sem a két világháború, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.

A tűzifarendelet kormányzati magyarázataiban emlegetett önkorlátozás a civilek szerint nem biztosítja a természeti értékek megvédését

Vajna Tamás tudomány 2022. augusztus 15.

A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfői közleménye szerint egy jogszabály nem bízhatja egyéni döntésekre a természetvédelmi előírások betartását.

A tűzifarendelet úgy veszélyezteti a pótolhatatlan természeti értékeket, hogy nem enyhít az energiaválságon

Vajna Tamás tudomány 2022. augusztus 12.

Az augusztus 5-én életbe lépett kormányhatározat a 2 millió hektár összterületű magyarországi erdők mindegyikére vonatkozik. Szakértők szerint ha csak tüzelőre van szükség, elég lenne az erdőterület negyedét kitevő akácosok kitermelési szabályain könnyíteni, betartva a természetvédelmi és erdészeti törvény előírásait.