Egy szó sem hangzik el benne, mégis nagyon beszédes A tölgy című film
Egy árva szó nem hangzik el a filmben, mégis olyan, mintha folyamatosan narrálná valaki az eseményeket. A tölgy – Az erdő szívében egy tölgyfa (Quercus) egy évébe nyerünk betekintést, a nyártól a tavaszig, és a francia film a klasszikus trükköt alkalmazza: elsőre a cuki mókusra és az egymást lökdöső kis erdei pockokra figyelünk fel, de valójában sokkal többről szól ennél.
Ha csak egy fát lehetne kiemelni, akkor a tölgy lenne az
Az európai kultúrában többezer éve jelentős szerepe van a tölgyfáknak, így nem véletlen, hogy ezt a fajt választotta Laurent Charbonnier (Állati szerelmek) és Michel Seydoux rendezőpáros a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál programjába is beválasztott, nemrég a miskolci Cinefesten is vetített film főszereplőjének. Azonban nem azt hangsúlyozzák, hogy miért tisztelték és tisztelik egyes népek az isten fájaként a tölgyet, hanem azt, hogy milyen sokszínű élővilágnak adhat otthont egymagában akár egyetlen tölgyfa is az erdő részeként.
Épp ezért a klasszikusan kedvesnek tartott állatok mellett megjelennek a rovarok és a pókok, de a gombafonalak tekeredésébe is betekintést kapunk, mert a film nem csak azt mutatja meg, ami a földfelszín fölött játszódik. A páratlan felvételek mellett animációk segítségével ábrázolják azt, hogyan fejlődik évről évre a hatalmas fa gyökere, hogyan építenek ki kapcsolatot egymással az erdő fái és miképp kapcsolódik be ebbe a rendszerbe néhány gomba.
Az a sztori, hogy nincs sztori
A tölgyfa története nem egyedülálló, nem fordulatos és nem tartogat semmilyen meglepő tanulságot. A film nem azt akarja elmesélni, hogy milyen az útja egy fának, hanem a mindennapok állandóságát, a ciklikusságot hangsúlyozza. A négy évszak bemutatása inkább csak egy-egy pillanatot kap el, de mindig azzal az érzéssel, hogy az épp látott jelenetek itt évről évre évszázadokon keresztül ismétlődhetnek, és ismétlődnek is – a filmben szereplő tölgy ugyanis 1810-ben sarjadt.
Mégis, mintha egy mozgalmas lakótelep mindennapjait néznénk, csak éppenséggel a konfliktusokat szavak nélkül, a beszélgetéseket pedig gesztusokkal kommunikálnák. Látható, hogyan lehet egyetlen fa egyszerre élőhely, tápláléklelőhely vagy menedék a zord időjárás elől. A tölggyel mindenkinek van valamilyen kapcsolata: a mókus itt lakik, a vaddisznók ide járnak vacsorázni, a róka és a bagoly pedig itt remél zsákmányt éjjel. Izgulhatunk egy-egy egyedért, de valójában érthetővé válik egyetlen fa lakóin keresztül, hogyan is működik az ökoszisztéma, milyen kapcsolatban állnak egymással a fajok, és milyen szerepe van egy-egy állatnak a teljes működésben.
Szokatlanul átlagos
Sok mosolyfakasztó jelenetet láthatnak a nézők a filmben, na és persze olyan egyedülálló felvételeket, amelyek betekintést engednek a szabad szemmel nem látható részletekbe is. Kimondottan feszült és szórakoztató pillanatok váltják egymást, közben pedig a tölgymakkormányos vagy makkzsizsik (Curculio glandium) élete is barátságosabbnak tűnik, mint azelőtt bármikor.
Ennél nem is ígér többet a film. Szép képeken adja át azt az állandóságot, amit a természet képes biztosítani és amire egyébként a természetben élő fajoknak szüksége is lenne. Bonyolult megfejtések és megoldások helyett pedig maradnak az állatok neszei, a tölgy kérgének ropogása vagy az esőcseppek kopogása, ha épp nem a természetfilmektől elvárt kimondottan jó zenei aláfestést hallgathatjuk.
Meg kell menteni az erdőt
Bár a filmben nincsenek nyomasztó jelenetek az erdőirtásokkal vagy az élőhelyek pusztulásával kapcsolatban, az erdők védelmének ügye mindenképpen aktuális, A tölgy pedig jó apropó a figyelemfelhívásra.
A magyarországi forgalmazó, a Mozinet a filmre eladott minden jegy után 100 forinttal támogatja az Erdőmentők Alapítványt. A szervezet célja, hogy télen megközelítőleg 15 ezer tölgyfát ültessenek országszerte. Csanádi Viktor, az alapítvány vezetője a sajtóvetítés előtt beszélt arról is, hogy A tölgyben nemcsak a látható, hanem a szinte teljesen láthatatlan erdőlakókat is bemutatják, és ezt szeretnék minél több kíváncsi néző számára elérhetővé tenni.
A tölgy november 3-tól látható szélesebb körben, de a Corvin mozi addig is minden nap levetíti egyszer a filmet premier előtt. A Vándormozi pedig kisebb településekre és közösségeknek is elviszi a filmet.
Aki pedig már a mozilátogatás előtt szeretne az A tölgyre hangolódni, az egy egészen más megközelítésű filmmel meg is teheti. A Nagy Fafilm ugyancsak egy tölgyről mesél, itt viszont narrációval hallgathatjuk meg a történetét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
